Kersztapámtól második rész

Visszatérve Helga közvetlen elődjeire, Hamerli János (XVI/4/d) 1840-ben született és 55 évesen halt meg 1895-ben. Ő már Pécsett született, élt és itt is halt meg. 1862. május 5-én, 22 évesen házasodott. Születésnapját is ismerjük, ez 1840. február 28. azt is tudjuk családi emlékezetből, hogy szívinfarktusban hunyt el.

Tímár mesterséget tanult ki, 1857-től a Monarchia egyes városait kereste fel vándorútja során, járt Temesváron, Aradon, Pesten, Bécsben, Grazban, Salzburgban. 1861-ben került vissza Pécsre. Itt kesztyű és sérvkötő gyártására kapott iparengedélyt. 1865-72 között Bécsben is tartott fenne egy műhelyt. 1874-ben három házat vett Pécsett. Bőrfestő műhelyt létesített. 1877-ben fuvarozással is foglalkozott (fiákerrel). Gyermekei közül Imre és István 1894-ben iparengedélyt kaptak kesztyű és sérvkötő gyártására.

Idetartozik egy újságcikk, mely 1999. IX. 25-én jelent meg a pécsi újságban a Hamerli családról (791. sz. okmány)

„Emléktábla avatás; a Hamerli-család.

Szeptember 25-én, szombaton délelőtt avattuk fel kedves ünnepség keretében a mai Palatinus szálló falain elhelyezett Hamerli emléktáblát. Az emléktáblát a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara állíttatta, az avató beszédet e sorok írója mondta. Ezen keretek közt emeljük ki azt a személyt, akit joggal állíthatunk az Angsterek, Engelek, az Errethek, a Hőfflerek, a Littkék, a Rothok, a Taizsok, a Zsolnayak mellé egy sorba, Hamerli Jánost. Sey Gábor, a Zipernovszky Gépipari Szakközépiskola tanára, a család egyik leszármazottja, a Hamerli család krónikása, lányával Sey Katával együtt dolgozták fel Hamerli János életpályáját (Megjelent az ez év tavaszán kiadott „Angster-től Zsolnay-ig” című ipartörténeti tanulmányokat tartalmazó műben.) A közvélemény ennek kapcsán értesült Hamerli János életének állomásairól, a későbbi nagyívű pálya kezdeteiről.