Hamerli József leszármazottait mutatja be az oldal, fokozatosan feldolgozva a család életét.

2008. március 23., vasárnap

Keresztapámtól tizedik rész

A legidősebb leány Schmidt Erzsébet (XVI/V/1-a) 1922-ben született, de születése után röviddel meg is halt. A második gyermek, Helga, a feleségem, akiről részletesen már az előzőekben írtam. A harmadik leány Stefánia, (XVI/V/1-c) 1926. március 28-án született Pécsett. 1951-ben férjhez ment Rapp Tamáshoz, aki szintén Pécsett született 1923-ban, október 23-án. A Rapp család eredetileg Elzászból származik, Mária Terézia telepített elzásziakat a törökök kiűzése után Magyarországra, Torontál megyébe – ezzel a telepítéssel került a család Magyarországra. Rapp Tamás nagyapja Rapp Ferenc (XVI/W/3) 1852-ben született a Baranya megyei Olasz községben és 1919-ben halt meg 67 éves korában, Pécsett.

„Olasz: német-horvát falu Baranya vmegyében, út.p. Pécs. Van 512 római kath. lak., paroch. templommal. Bort termeszt. F.u. gróf Batthyáni Iván.”

Rapp Ferenc felesége Király Erzsébet, született Sumonyban 1861-ben, s Pécsett halt meg 28 évesen, 1889-ben.

„Sumony magyar falu Baranya megyében, lapályos rónaságon, ut. postája Szent-Lőrincz 1 ½ óra, 450 kathol. Lak., paroch. templommal. Határa 2505 hold, ebből majorsági szántóföld 109 h., közös legelő 34 h. Határa igen termékeny volna, de árvizek járják, lakosai sertésekkel és faeszközökkel kereskednek. A pécsi káptalan bírja.”

Rapp Ferenc és Király Erzsébet fia Rapp Dezső (XVI/W/2), aki 1886-ban született Pécsett, s 1970-ben halt meg Budapesten, 84 éves korában. Három éves volt, mikor édesanyja meghalt. Rapp Dezső feleségül vette Flanyek Paulát, aki Mosonban született 1895-ben, s Budapesten halt meg 90 éves korában, 1985-ben. Édesapja Flanyek Károly (XVI/Z/3) 1861-ben született Bonyhádon, meghalt 78 évesen, Pécsett, 1939-ben. Felesége Szieber Magdolna, aki 1864-ben született Nyék-pusztán, s 1955-ben halt meg Pécsett. Leányuk Flanyek Paula. A család vend származású.

(3316. oldal: családfa)

„Moson Wieselburg, német-magyar m. város Moson megyében, a Dunának egy hajózható ága mellett, 3049 kath., 4 ágostai, 2 ref., 5 óhitű, 25 zsidó lak. Utczái tágasak s nagy részt kövezettek. Házai közt jeles épületeket láthatni. Van kath. paroch. szentegyháza, gazdagon dotált plébániával, postahivatala, 4 vendégfogadója, mellyek közül a piacon levő a legnagyobb, kávéháza, salétromfőző intézete. Határa gazdag és első osztálybeli… negyedik osztálybeli szántófölde… embervágó másod… harmadrendű rétje. Vannak káposztásai, gyümölcsös és zöldséges kertje, 17 Duna-malma, 71 kézművese, 6 kalmára, 16 kereskedője. Országos-vásárt kettőt, heti vásárt egyet tart, t.i. csütörtökön. Lakosai az egész megyében a legvagyonosabbak, mellyre sokat tesz a felette élénk gabona és borkereskedés. Ugyanis évenként 300 hajó köt itt ki, 3-4000 mázsányi teherrel, s majd annyi gabona rakhelyet találni, amennyi háza van. F.u. Károly főherceg örök. Lazius szerint itt állott hajdan a római Limusa nevű vár.”

Nyék puszta több van, Bihar, Sopron, Pozsony, Haont, Fejér és Tolna megyékben Fényes Elek szerint, így nem tudom azonosítani, hogy Szeber Magdolna hol született. Mivel azonban férje, Flanyek Károly Bonyhádon született, s ez Tolna megyében van, valószínűsíthető, hogy felesége is a Tolna megyei Nyék-pusztán születhetett.

„Alsó Nyék magyar falu Tolna megyében, 27 kath., 818 ref., 7 zsidó lak. Ref. anyatemplommal, sok és jó bortermesztéssel, tágas legelővel, halászattal. A báttaszéki urad. tartozik. Ut.p. Báttaszék.”

„Bonyhád német-magyar m.v. Tolna vmegyében, egy kies, hosszan elnyúló völgy oldalán, 1566 kath., 1482 ágostai, 262 ref., 1563 zsidó lak, kath. és ágostai paroch. szentegyházakkal és egy nagy synagógával. A házak száma, mellyek csaknem mind cseréppel fedettek, 490-re megyen. Négyszegű piaczát jeles épületek és boltok ékesítik. Van itt kath. kórház, gyógyszertár, vendégfogadó, több vízimalom… Szőlőhegye roppant, de nagyon közönséges bor terem… Lakosai a törökök kiűzése után magyarok, mégpedig reformatusok valának, de 1727 körül nemesek szállingózván ide rövid idő alatt annyira kiszorították, hogy már ma néhány eredeti magyar reformatus háznál nincs több. Ellenben nemesek után zsidók itt legszámosabbak és különös községet képeznek, saját bíróval és esküdtekkel. Földesura hajdan a Bosnyák, majd a Jurasin család volt, most pedig felét a Perczel, felét a Kliegl nemzetség bírja.

Közel Bonyhádhoz láthatni egy góth ízlésre épült szentegyház maradványait mellyről a közvélemény azt tartja, hogy az a cisterciták Czikádornak neveztetett apátsága volt. A kolostornak márma csak talpkövei látszanak, de a szentegyház hátulsó része és a sanctuarium meglehetős épségben állnak fenn. Van saját postahivatala.”

1 megjegyzés:

Zoltan írta...

Álmodik a forradalmi emlékezet? DDD
Apám születési dátuma: 1923. Október 24. Szirács

Kicxcsit laza a történelem kezelése: Az adatok minimális körültekintéssel á- R beszélgetés Budapesttel tisztázhatók:
Apám felmenői: Rapp Dezső, 1886. márc. 1. Pécs – 19870. ápr. 14. Budapest - APA
Rapp Ference, 1852. ápr. 4 Olasz – 1919 aug. 7. Pécs – NAGYAPA, raktárnok a vasútnál Pécsett
Rapp Ádám,1916 nov. 22. Bonyhádvarasd – 1972. márc. 1 Olasz DÉDPAPI
Mindketten egyebként Hásságyon laktak, ha jól sejtem.
Az Elszász jó duma, igazolni nem tudom. Ami tény: van Rapp nevű tábornok Napoleon seregében (Danzig hős védője és az orsoz hadjárat logisztikai felelőse) neve a Diadalívben Párizsban bevésve, szobra Colmar egyik szp terén
Van Brauerei Rapp Németországban, Kutzenhausenban – remek termékek
A vend ma politikailag korrekten: szlovén

Magamról

Saját fotó
Magamról most inkább nem mondok sokat. Az élet szép, én szeretek élni, és sokáig is szeretnék élni, remélem az Úr is így akarja ezt.