A kesztyűs Hamerli ág

Edith közlése:

Hamerli Izabella. Auber Gyuláné

Igen a Tántika az Ópapa lánytestvére és amire emlékszem ő megözvegyült és így lett Ópapa a vasas üzlet továbbvivője Tántikával és Károlybácsi a fiu testvér a Micitántival a kesztyügyáros részleg. Évszámokat én sem tudok csak esetleg behatárolva kb.

Ott két fiu született a Károly aki vegyészmérnökként, az István aki nem tudom mit tanult de talán az üzleti ügyekben vett részt és arra is emlékszem Micitánti volt az üzletasszony, Károlybácsi nem tartozott ő mellette aktív figurának. Aikre visszaemlékszem szórvány megjegyzésekből.

Károly a vegyészfiuk felesége Imrinéni volt. Olyan szép magas magyar asszonnynak láttam, de fogalmam nincs hogy,pécsi családból való vagy valahonnan egészen máshonnan és Karcsibácsival mikénthozta össze a sors.

A gyerekeik:Marika, Karcsi (azthiszem ő is vegyész és Ausztráliában él?), Imrike,Gyuri,ők már háboruutániak az Erzsike, és lehetmég az is sejlik talán lett még egy gyermek de igen lehet séges tévedek. Pistabácsinál felesége Ellinéni, ővalami német vagy osztrák eredetü volt akcentussal beszélte viccesen hanzóan magyarul de hogyan kerültek össze?Pistabácsival. Két fiu Pisti és Duczi (Gyula)

Újabb képek Hamerli Tibortól

Ezen a képen szerintem jobbról:
Iván bácsi, mellette a Manci Tanti az első gyerekkel aki:

Mögöttük talán a Feri bácsi, meg a Tóni bácsi, aztán a Teta tanti, meg a Józsika?
A dédanyám Hofmann Sarolta és a dédapám Hamerli József és a jobboldalon ott az Ómi, Hamerli Stefánia, meg az Ópi, Dr Sík Lajos, akik nyilván fiatal házasok lehetnek.


Ez a Hamerli szakiskola. De hogy mi is pontosan, azt bizony én nem tudom.



A vaskereskedés a Király utcában. Sajnos a vasember nem látszik teljes egészében.
El is veszetta háború forgatagában, vagy utána. Pedig szép lehetett.

Hamerli Józsfné újságcikk halálakor

Edith által küldött dokumentumok

Hamerli Tibor fényképei

Köszönet az újabb képekért
Ezek között vannak olyan képek, amelyek már szerepeltek korábbi oldalakon.
Ha valahol hibázok, szólni kell, mert azonnak tudok javítani.

Kellenének hozzájuk történetek, pontosabb részletek, e leginkább az lenne a cél, hogy minél messzebbre visszamenni az időben, térben.

Hamerli József és Hofmann Sarolta 1934 július 5-én.



Hamerli József és családja 1915-ben



A szőlőben 1912-ben


A szőlőben 1912-ben


A Hamerli család a szőlőben 1914-ben


Hoffmann Lajos és Ráth Irma




Hoffmann Lajos és Róth Irma idősebb korukban

Tisztán látom

Az, hogy ebbe a blogba belekezdtem abból a felismerésből származik,
hogy az idősek elmennek, magukkal viszik az emlékeket, a fényképek pedig elvesztik értéküket. Ezeket szeretném megmenteni a történetekkel, eseményekkel anekdotákkal együtt.

Apám 1938-tól vezetett naplót, naponta. Hiába említettem ezt az özvegyének, nem igazán reagált a dologra. Azért reménykedek.

Tisztában vagyok azzal, hogy ez egy nagyon nagy munka lesz, de elég eltökélt vagyok ahhoz, hogy azért ezt meg is tudjam valósítani sokak segítségével.

Adalékok és érdekességek

Hoffmann Lajos feleségét Rázh Irmának hívták, és az üzletvezetőt pedig, szerinte Kircz Mihálynak.

Még gyorsan annyit, hogy Bella tantiról én is elmentettem egy képet(amit a honlapon is láttunk), csak nem küldtem át az előbb, de feliratként az írtam, hogy ő volt a család erős embere, aki kis erőszakszervezetként él anyám emlékezetében.. (ami inkább csak a szájhagyományon alapul ebben az esetben)

közlő: Pataky Ildikó


Örömömre szolgál, hogy ketten is bejelentkeztek hogy kiegészítéseket tegyenek a családdal kapcsolatban. Ezeket apránként majd a megfelelő helyekre beteszem.

Azért az Interneten is erre körülnéztem most már és ezt találtam.
A forrás:
http://www.lib.pte.hu/elektkonyvtar/repertoriumok/pecsiszemle/psz_seygabor.htm
illetve:
http://www.lib.pte.hu/elektkonyvtar/repertoriumok/pecsiszemle/psznt_hamerlikaroly.htm
2008. január 7.

SEY Gábor: A Hamerli dinasztia. Az első három generáció.
= 2000. nyár p.57-63.
A népes család tagjai egy nemzetközi hírű kesztyűgyár és egy vasáru-nagykereskedés létrehozásával, illetve a Pannónia Szálló felépítésével írták be magukat város történetébe. Az 1903-ra létrejött korszerű gyár Hamerli János 1861-ben megnyitott kesztyűs és sérvkötő műhelyéből „nőtt ki” fiai, Imre és István munkája nyomán. Utóbb Károly és felesége, Willmann Mária működtették sikeresen. A régi műhely helyén a modern szállodát Imre építtette fel, Pilch Andor tervei alapján. (Megnyílt 1915-ben.) A vaskereskedés Hamerli Izabella második házassága révén került a család érdekeltségébe. Felvirágoztatása öccsének, Józsefnek köszönhető. Sey Lajosné Hamerli Ilona – Péchy Illi művésznéven – ismert primadonna lett. (A szerző a Hamerli-házról a Pécsi Szemle 2001. nyári számában, Péchy Illyről a 2005. nyári számban közölt tanulmányt.)
Tárgyszó: Hamerli János (1840-1895); Hamerli Imre (1867-1927); Hamerli István (1868-1903); Hamerli Károly (1881-1960); Hamerli Károlyné Willmann Mária; Hamerli Izabella (1865-1942); Hamerli Ilona (1912-1998); Hamerli-család; családtörténet; Pilch Andor (1877-1936); Kesztyűgyár; Pannónia Szálloda; gyárak/üzemek/vállalatok; iparosok/vállalkozók; vasnagykereskedés. Utaló: Willmann Mária lásd Hamerli Károlyné, Decleva Jenőné lásd Hamerli Ilona, Sey Lajosné lásd Hamerli Ilona, Péchy Illy lásd Hamerli Ilona

SEY Gábor: A Hamerly-ház története.
= 2001. nyár p. 72-79.
A tanulmány elején a város állapotát ismerjük meg két fontos időpontban: 1843-ban, amikor a törökök elfoglalták Pécsett, és 1686-ban, a felszabadulás évében. A szerző a korabeli összeírások alapján részletesen bemutatja a mai Király utca 5. számú telken álló egyemeletes ház és a mellette álló romos épület sorsát 1787-től 1889-ig. Ekkor Hamerly János lett az egyik tulajdonos, aki ide költöztette át manufaktúrává fejlesztett kesztyűs- és sérvkötő műhelyét. Ennek lebontása után itt építtette fel Hamerli Imre az 1915-re elkészült, korszerű szállodát (ma: Pannónia Szálló). (A család történetét lásd a szerző egy másik tanulmányában: Pécsi Szemle 2000. nyár)
Tárgyszó: Hamerly-ház; Hamerly János (1840-1895); Hamerli Imre (1867-1927); kesztyűgyár; Pannónia Szálloda; iparosok/vállalkozók; gyárak/üzemek/vállalatok

SEY Gábor: Péchy Illy. Egy elfelejtett pécsi primadonna.
= 2005. nyár p. 68-73.
A Hamerli Ilona néven született, tehetséges énekesnő rendkívül kedvező sajtókritikáktól kísért, rövid, de annál csillogóbb pályafutásának bemutatása. Első sikereit 1932-ben aratta. A szegedi, majd a budapesti Városi Színház tagja volt. Magyar nótát, operát, operettet, sőt jazzt is énekelt. Képességeiről a nagy olasz zeneszerző, Mascagni is elragadtatottan nyilatkozott. 1938-ban határozta el, hogy többé nem lép fel. Élete hátralévő része „prózai módon” telt, 87. évében hunyt el. (Lásd még a szerző tanulmányát a Hamerli-családról a Pécsi Szemle 2000. nyári számában.)
Tárgyszó: Hamerli Ilona (1912-1998); énekesnők. Utaló: Péchy Illy lásd Hamerli Ilona