Pécsett született 1840. február 28-án Hamerli Ferenc püspöki hajdú és Mészáros Annak pécsi polgárok harmadik gyermekeként. A szakma alapjait mecsekalji városunkban sajátította el, majd a kor szokása szerint vándorútra indult idegen tájakra, hogy ismereteit elmélyíthesse. Pécsre
1861-ben tért haza és még ebben az évben megnyitotta első műhelyét szülei Kis-Flórián u. 8. sz. házában. Egy év múltán kötött házasságot Szalay Flórával, a Mejthényi birtokok ispánjának leányával. Ekkor a termelés még kézi erővel folyt, jobbára a család tagjaival. A műhely növekedésével egyre nagyobb házakba mentek, sőt 1865-ben Hamerli Bécsben is üzletet alapított. S bár ezt az üzletet később bezáratta annak ellenére, hogy nem ment rosszul, nevét az akkori monarchiában ismertté tett. Tevékenységét inkább Pécsre korlátozta, ahol műhelyében és üzletében maga és felesége tanították munkásaikat a szakma mesterfogásaira.
1872-ben külföldre ment, hazajőve tőkéjét újabb ingatlanokba fektette. Ez időben bérelte ki a Fő (a mai Király) utca 5. sz. épületet, melyet 1889-ben meg is vett. Itt a termelés már manufaktúra jelleggel folyt, de itt tárolták a nyersanyagot is és a család is itt lakott. A termelés tímár és kesztyűs műhelyben folyt és a szintén itt helyet kapott boltban árulták termékeiket. 1877-ben sürgette a városi tanács, hogy tímárműhelyét telepítse ki, ezért az Alsó Puturla u. 13. sz. alatti telket vásárolta meg erre a célra. Műhelyét, majd manufaktúráját kisüzemmé fejlesztette, berendezte a kor legkorszerűbb gépeivel. 1880-ben 80 főt alkalmazott a gyár, míg termelése 65.000 pár kesztyű volt. 1873-ban a Bécsi Világkiállításon érdeméremmel, 1875-ben a Meusalzi Ipari Kiállításon arany éremmel és oklevéllel, a Szegedi Országos Ipar- és Terménykiállításon érdeméremmel tüntették ki.
S bár sikerei csúcsán, 1895. május 11-én meghalt, művét utódai fejlesztették tovább és tették nemzedékek számára ismertté a Hamerli nevet. Az emléktábla avatásával tisztelegjünk az Ős-Hamerli emléke előtt a gyászjelentése utolsó mondatával: A szeretet emléke kísérje őt! – Dr. Vargha Dezső”
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése