Hamerli József leszármazottait mutatja be az oldal, fokozatosan feldolgozva a család életét.

2008. március 24., hétfő

Edith közlése


Sári-pihenő:

A régi Miléva úton - ma már házak között, de újból jó állapotban látható - a három részre osztott Sári-pihenő. 1928-ban építette Hamerli József a Mecsek Egyesületnek ajánlva, feleségének emlékére. A zöld négyzet jelzéstől 100 m-re van, a Tettye irányából a Szőlő utcán felől is megközelíthető.

Csak kiigazítandó, Ómamánk (Hamerli Józsefné sz. Hoffmann Sarolta) még élt 1934 – ig, csupán szeretetből építette Ópapa és a kedves Mecsek számára 1928-ban.

Edith

2008. március 23., vasárnap

Keresztapámtól huszadik rész

Most áttérek apósom családjára. A 4. generációban Schmidt Mihály és Bednarek Anna kötöttek házasságot. Schmidt Mihály valamelyik nagyobb gyárban fűtő volt. Fiuk, Schmidt János Óbuda-Újlakon született 1848 május 10-én és Pécsett halt meg 1927. november 18-án, 79 évesen. Posta-távirdai igazgató volt. Ő tudomásom szerint kétszer nősült, első feleségéről nem beszélt a család, innen két leánya volt, akiket Helga is ismert. Második házasságát 1890-ben Trsatban kötötte Ritter Antoniával, 42 évesen. Felesége ekkor 21 éves volt. Ebből a házasságból egy gyermek született, Schmidt Lajos, aki az 1930-as években magyarosított családtagjaival a Sík névre. Született Budapesten, 1891. október 4-én, pontosan 30 évvel előttem. Ő jogi doktor lett, s különböző beosztásokban dolgozott Pécsett. Volt királyi ügyész, rendőrfőnök (Fiumeben), tiszteletbeli főjegyző s végül a második világháború idején Pécs tűzoltóparancsnoka volt. (És akkor itt majd temérdek dologgal ezt ki kell majd egészítenem sp) Pécsett házasodott, 1920. január 15-én vette feleségül Hamerli Stefániát. A házasságukból született gyermekekről már részletesen beszámoltam.

Ennyi ismert előttem feleségem családjából.

Meg kell jegyeznem, hogy a Hamerli családra vonatkozólag Hamerli Tóni mondott adatokat, s mesélt családjáról, Helga szüleiről és elődeiről. Sík Tibor sógorom adott írásbeli tájékoztatást (793 a,b,c). ugyancsak ő küldött egy Hamerli családfát (792. okmány)

Keresztapámtól tizenkilencedik rész

Ritter Alexanderről annyit tud a család, hogy Amerikába távozott. Ritter Stephan felesége nem ismert, viszont három gyermeke igen. Ezek: Ritter Hugó, Frigyes és Lea.

Ritter Hugót és feleségét Margót én is megismertem, mert egyszer voltak nálunk Szabadbattyánban, az 1960-as évek elején. Nekem Hugó hallatlanul hasonlított apósomra, rendkívül megnyerő modorú embert ismertem meg benne. A családban sokat emlegették, hogy az első világháborúban sok viszontagságon ment keresztül, ő a tengerészetnél szolgált. Testvéréről, Frigyesről nem tudok semmit, húguk, Lea férjhez ment egy Prémron nevű emberhez, s volt is egy lányuk, Prémron Gizella-Elza. Hogy hol éltek, azt nem tudom.

Visszatérve Nona testvéreire: két leánytestvére is volt, Emília és Elvira. Elviráról nincsenek további ismereteim. Emília férjhez ment egy Rudan nevű férfihez, akitől két gyermeke született, Rudan Bruno és Mine. A családtagok különféle hangszereken játszottak, a családnak erős zenei érzéke volt. Mine kétszer ment férjhez, első férje ügyvéd volt, a második pedig gyógyszerész. Minének három gyermeke volt, de hogy melyik férje volt a gyermekek apja, nem tudom, azt hiszem, az ügyvéd. Úgy emlékszem, azt mesélték, hogy második férje fiatalkori szerelme volt, akivel csak első férje halála után került össze. A gyermekeknek csak a nevét tudom: Makri, Max és Bruno.

Ennyit tudok a Ritter-Serravallo családról.

Keresztapámtól tizennyolcadik rész

A Hamerli család után a Schmidt család következik, az f./ tábla szerint.

(3323. oldal: családfa)

Sajnos az f./ táblával kapcsolatban sok a bizonytalan, ismeretlen név és adat. A 793/a levélben Tibor sógorom küldi a megígért családi táblázatot, a 793/b sorszámmal láttam el Tibor sógorom egy régebbi származási tábláját, míg a 793/c sorszámot az említett levélben küldött táblázat kapta. Most még leírom azt a Sík családról, amit olvastam, hallottam.

A legrégibb ismert adat az 5. generációból származik. Tibor sógoromnál vannak az eredeti okmányok, születési anyakönyvi kivonatok és házassági kivonatok, ezekről készítette nekem a megküldött származási táblákat.

Ritter Stephanus, azaz István az 1800-as évek elején születhetett. Felesége Zmaty Aloysia-Ermail, akivel 1830 körül köthetett házasságot. Hogy hol éltek, hol születtek, arról nincsen adatom. Fiuk, Ritter Alexander Ludovicus azaz Sándor Lajos, 1835-ben született Budapesten, január 1-jén.

Sándor-Lajos (XVI/au/4) felesége Serravallo Antoni-Elizabetta-Angela, aki Cenedaban született 1841-ben. Vittorio Venetában kötöttek házasságot 1864-ben. Meg kell még említenem, hogy Sándor Lajos apja kereskedő volt, de nem tudom, hol. Sándor Lajos távirdai tisztviselő volt. Felesége, aki 1841. július 9-én született, 1864. augusztus 20-án ment hozzá férjhez. Szülei: Serravallo Giovanni és Zanfranceschi Giustina voltak.

Érdekességként megemlítem, hogy mikor egyik olasz utunkon San Marinót is felkerestük, mielőtt buszunkkal megérkeztünk volna a városállamba, egyik falunak a tábláján találkoztunk a kiírással: Serravalle. Feltehető, hogy erről a környékről szármezik ez a család, s Ceneda is ezen a környéken van. Vittorio Veneto valószínűleg Veneto tartományban található. Szóval ez az ága a családnak olasz származású, azt már nem tudtam kideríteni, hogy hogyan került a család Budapestre, ha a házaspár fia már itt született. Feltehetően Veneto tartománynak ez a része akkor éppen a Monarchiához tartozott, s így a Monarchián belül történhetett az átköltözés.

Ritter Alexandernek és Serravallo Antoniának 5 gyermekéről tudunk. Ezek közül az egyik feleségemnek, Helgának a nagyanyja volt, csak az ő születési évszáma ismert, testvéreié nem, így a táblázatban felsorol sorrend nem biztos, hogy valóságos. Az öt gyermek: Ritter Anonia, Justina, Franciska született 1869. március 7-én, Mohácson, meghalt Pécsett 1954. március 9-én, éppen 85 éves korában. Őt még én is jól ismertem, mert amíg apósomék Pécsett laktak, anyja, a „Nona” is náluk lakott. Helga sokat mesélt róla, gyermekkori élményeikről. Mivel Nona szülei 1864-ben házasodtak össze, s ő csak 1869-ben született, valószínűleg volt testvérei közt, aki idősebb volt nála. Négy testvére: Ritter Alexander, Ritter Stephan, Ritter Emília és Ritter Elvira.


Keresztapámtól tizenhetedik rész

Ezeket sikerült összeszednem a Hamerli családról. A legtöbbet Hamerli Tóni mesélte el nekem, s kaptam is egy családfát a Hamerli családról, melyet okmányaim közé iktattam, 792. szám alatt. Azonkívül Tibor sógoromtól két származási táblám is van, melyben a Sík család is szerepel. Erről most fogok írni. Az iratokat 793/a,b, és c sorszámokkal láttam el.

Keresztapámtól tizenhatodik rész

Anyósom testvérei közül a legfiatalabb, Hamerli Antal (XVI/2-p), 1911-ben született, pont 10 évvel volt nálam idősebb. Vele többször voltunk együtt. A Hamerli családról a legtöbb adatot tőle kaptam meg. Orfűn volt egy kis nyaralója, ott is meglátogattuk őt és feleségét. Ez a Tóni is kétszer nősült. Első felesége Schwarz Irma volt, kinek apja a pécsi Meinl cégnek volt a vezetője. Tőle született két gyermeke, Hamerli Antal és Hamerli Sarolta. Második felesége Gáspár Irén, ki 1921-ben született. Ővele még Tóni 1991-ben bekövetkezett halála után is találkoztunk egyszer-kétszer. Nekik nem volt gyermekük.

Tóni fia, Hamerli Antal 1934-ben született (XVI-1-g), ő is kétszer nősült. Első felesége Német Júlia, akitől nem volt gyermeke. Házasságot 1958-ban kötöttek, majd hamarosan elváltak. Második feleségével, Heizler Erzsébettel 1962-ben kelt egybe. Két gyermekük született, Hamerli Tibor, 1962-ben és Hamerli Edit, 1967-ben. További életükről már nincsenek ismereteim. Pótlólag megjegyzem, hogy Hamerli Antal (XVI2-p) gyermekei anyjával 1933-ban házasodott meg, míg második házasságát – válásuk után – 1956-ban kötötte. Ebből a házasságból már nem volt gyermeke.

Tóni másik gyermeke Hamerli Sarolta (XVI/1-b) 1937-ben született. 1959-ben, 22 évesen ment férjhez Baracs Endréhez. Nekik is két gyermekük született, Baracs Dénes, 1959-ben és Baracs Zsolt 1966-ban jöttek a világra. Dénes fiuk 25 éves korában, 1984-ben megnősült, s elvette Balázs Zsuzsát.

Keresztapámtól tizenötödik rész

Áttérünk az e./ táblázaton szereplő személyekre. Itt van a két legfiatalabb testvér, akiknek a szülei a Hamerli József és Hoffman Sarolta házaspár. A házaspár ötödik gyermeke megint leány volt, Hamerli Teréz (XVI/2-o). ő 1909-ben született és 68 éves korában halt meg, 1977-ben. Geiger Kálmánhoz (XVI/ai/2) ment férjhez, aki Pécsett gyógyszerész volt és alapította meg szeszgyárát. Ebben gyártották a Mecsekit, melynek összetételét ő kísérletezte ki. Később a Dékány brandyt is ő állította elő. Mint gyártulajdonos rendkívül humánus volt dolgozóival, sok juttatásban részesítette őket. Felesége hozománya volt a pécsi Weber patika fele része, ebben a patikában kísérletezte ki a később gyártott mecseki itókát. A háború után felköltöztek Pestre, a Kígyó utcában volt egy szép lakásuk. Mint vőlegény s később mint Helga férje – amíg ki nem telepítettek minket – sokszor voltunk náluk, én is nagyon megszerettem a családot. Helga nagynénje, Teta tanti, rendkívül kedves asszony volt, a nagy család vasárnaponként mise után rendszerint náluk jött össze.

Geiger Kálmán később, már a kommunista rendszerben Székesfehérváron is dolgozott mint gyógyszerész, Szabadbattyánban mi is vendégül láttuk őt.

A házaspárnap négy gyermeke volt, három kislány, majd jóval később a negyedik gyerek fiú volt. Mikor én udvaroltam Helgának, még csak süvölvények voltak a leányok, Kálmán pedig csecsemő. A három leány:

Geiger Sarolta (XVI/ai/1-a), aki 1928-ban született Pécsett, Lábas Zoltánhoz ment feleségül, aki orvos volt. Mikor egy alkalommal Zsolti unokámat vittük hozzá, hogy vizsgálja meg, nagyon nem kedvesen fogadott minket, nem is tartottunk velük semmilyen kapcsolatot. Egyszer találkoztunk velük Ótátrafüreden, mi megörültünk a találkozásnak, de Sári azt mondta, hogy ők most pihennek, s ne „akkomodáljuk” egymást, úgyhogy többet nem is találkoztunk. Ilyenek is vannak.

A második leány Geiger Valéria, 1930-ban született. Ő is férjhez ment, férje Jármay Gusztáv. A Jármay családé volt Pesten annak idején a Vadászkürt vendéglő, amíg el nem vették a háború után a családtól. Valival és Gusztival többször találkoztunk, Guszti a Tihanyi nagyszállóban volt abban az időben portás, mikor mi a két leányunkkal ott nyaraltunk a motelben. Guszti azután elvált Valitól. Volt egy fiuk, Jármay György, aki a mi leányainkkal volt egyidős, s vele is összejöttünk Tihanyban. (Vali meghalt: ???? )

A harmadik Geiger leány Edit volt, ő 1932-ben született, szintén Pécsett. 16 éves volt csak, mikor én megismertem. Ő is férjhez ment, Nagy Levente volt a férje, akinek nagybátyja volt a híres Moholy Nagy László képzőművész, művészeti író, aki 1937-től Chicagóban élt.

Nekik is volt egy leányuk, Petra, aki felnőttként Amerikában is töltött néhány évet. Editékkel többször is összejöttünk, ők is voltak nálunk már Fehérváron, de azután teljesen megszakadt velük is a kapcsolatunk.

A legfiatalabb Geiger-gyerek Kálmán, aki 1947-ben született és két évesen volt ott a mi pécsi esküvőnkön. Ő egyszer volt nálunk, még Szabadbattyánban, már mint felnőtt fiatalember, de azután kiment Németországba az apjához, aki már régebben kint élt. Teta is kiment hozzá, de ő hamar meghalt, az öreg Kálmán viszont vagy 90 éves koráig élt, kint halt meg ő is. A fiuk, Kálmán kint maradt.

Keresztapámtól tizennegyedik rész

A következő gyermeke a Hammerli-Hoffmann házaspárnak Hamerli József (XVI6-n), 1907-ben született Pécsett. Ő is kétszer nősült. Eslő felesége Vásárhelyi Irma volt, akitől öt gyermeke született. Feelségétől elvált, második felesége Zsinko Anna. Az öt gyerekből 4 fiú és egy kislány. Az elsőszülött Hamerli József 1931-ben született (XVI/1-a), ővele egyszer találkoztam, még Pécsett. Meghalt 70 éves korában, 2001-ben. Húga, Hamerli Zsuzsa, született 1933-ban, őt is megismertem. A harmadik gyerek Hamerli Iván volt, aki 1935-ben született, s meghalt 21 éves korában 1956-ban. Részt vett a forradalomban, s lelőtték. Hamerli Gábor 1944-ben született, vele nem találkoztam, hiszen még kisgyerek volt, mikor én a Hamerli családot 1948-49-ben megismertem. Az ötödik testvér Hamerli Bálint, 1949-ben született. Ő később apósom tanítványa volt, már Pesten, akkor egyszer láttam őt. Nekünk Helgával ezekkel a gyerekekkel nem volt kapcsolatunk, csak apjukkal, s ismertem mindkét feleségét is. Hamerli Józseffel 1949-50-ben többször találkoztunk a Ferenciek terén, vasárnap délelőtt misén, melyen szinte az egész Pesten tartózkodó Hamerli család tagjai részt vettek.

(3320. oldal: családfa)

Keresztapámtól tizenharmadik rész

A d./ táblázaton Hamerli József és Hoffmann Sarolta harmadik és negyedik gyermeke, mindketten fiúk. Hamerli Ferenc 1905-ben született Pécsett. Kétszer nősült, első felesége Gosztonyi Erzsébet, született 1911-ben. Helgának ő volt a bérma-anyja. Hamerli Ferenc második felesége Pohl Márta volt. Mindhármukat ismertem. Ferit szerettem, szeellemes, kedves ember volt. Második feleségével Pesten lakott, többször is találkoztunk. 78 évesen egy buszmegállóban elgázolták, ebből a balesetből már nem tudott felépülni, egy év múlva meghalt, 1984-ben.

Gosztonyi Erzsébettel egyszer találkoztam. Ő második férjével, Matyasovszky-Zsolnai ivadékkal Amerikában élt. Egyszer, a 90-es években itthon voltak, s akkor Juditkánál találkoztam velük. Már 80 év felett volt, de még mindig egy eleven asszony. Állítólag most települtek haza, s Pécsett élnek, 90 évesnél jóval idősebb. Ő mondta az a családban elhíresült mondást, mikor 1945-ben elhagyta az országot, hogy itt minden elpusztul, fel kell mindent gyújtani. Kár lett volna!

Hamerli Ferencnek egyik házasságából sem volt gyermeke.

Keresztapámtól tizenkettedik rész

Helga húga után öccsének családjáról emlékszem meg. Schmidt, később Sík Tibor 1928-ban született, május 25-én.(nem: május 26 Pécs elhúnyt 2007 július 17-n Budapesten 79 éves korában) Ő vegyészmérnök lett, első munkahelye Martonvásáron volt, majd dolgozott Budapesten, (Hermann Ottó út Genetikai Intézet) Szegeden (Biológiai Központ), később a Gödöllői Egyetem professzora volt, nyugdíjba meneteléig. Kétszer nősült. Első felesége Abrudbányai (y)Györgyi volt, aki Pécsett született, s akinek apja (Abrudbányai Rédiger Ödön)Pécsett volt gyógyszerész. (Anyja Sánta Ilona, Egy fiatalabb testvére Abrudbányai István) Ebből a házasságából született Sík Péter, 1953-ban (június 11 Budapest). Ő a mi keresztfiunk, nekem meg egyetlen keresztgyerekem. Ő is egyetemet végzett és 1979-ben (nem: 1978 december 2 sp) megnősült. Felesége Szajlai Mária Ibolya, aki 1958-ban (augusztus 14.én) született. (Édesapja Szajlai Béla, édesanyja Kaldenecker Mária, testvére nincs)

A Sík házaspárnak szintén három gyermeke van. Sík Márta, született 1980-ban, (nem: 1981 július 14-én) Sík Márton, aki 1982-ben született (nem: 1984 január 28-án), (Megnősült 2007 szeptember 15-én Szegeden, felesége Komjáti Orsolya(1983 március 11. Szeged)

És akkor egy Beszúrás a
http://iwiw.hu/pages/user/userdata.jsp?userID=10500238
honlapról


Komjáti Komjáthy család. A család első ismert őse Komjáti Komjáthy Mátyás 1635, jun.18-n kap Czímeres levelet az uralkodotól.Komját nevü községben lakik. Komját község ma Szlovákia területén Nyitra megyében van, és Komjatice a neve. A család nagy része beköltözik Komárom megyébe, ahol is 1757-ben Komárom megyétől az egész Komjáthy család kap nemességet. A család ketté válik, és Komjáthy Péter a Komárom megyei ág megalapítója, mig Komjáthy Mihály előbb beköltözik Győr megyébe Pér községbe, majd a család 1-2 tagja a Fejér megyei Rétszilasra, Tinódpusztára, Abára, majd Székesfehérvárra költöznek. A család számos tagja Sopronba, Borsod megyébe, Abauj megyébe, és az ország számos településére költözött. A család eredeti hivatlos neve Komjáti Komjáthy. De sokan csak az első, vagy csak a második nevet használták. Arról nem is beszélve, hogy 1896-óta van Magyarországon állami anyakönyvezés. Elötte csak egyházi anyakönyvezés volt. Igy eshetett meg az is, hogy nagyapám neve Komjáthy , mig öccse neve Komjáthi.

Orsi édesapja: Komjáti Endre ( ) édesanyja Harmati Ildikó ( )

Egy testvére van Zsuzsanna (1987. január 7)

A harmadik gyermek Sík Tamás 1988-ban (nem: 1989 február 14-én) született.
Sík Péter és családja Szegeden él.
(Mindhárom gyerek Szegeden született és Római Katolikusnak kereszteltettek)

Dr Sík Tibor Hugó mintegy 20 évi házasság után, elvált feleségétől és később újra nősült, elvette Morelli Edit képzőművészt, aki eredetileg festő volt, majd tűzzománc táblák készítésére tért át, több kiállításon mutatta be munkáit. Mi is minden kiállítását megnéztük, melyek Budapesten voltak.

Ebből a házasságból született Sík Dóra, 1979-ben, (január 10) a mi Zsófi unokánkkal egyidőben. Ő zenei pályára ment, ...(itt egy rész az érintettek kérésére törölve) 2003-ban férjhez is ment, (augusztus ...) férje (nem) Salföldről származik, Márk a keresztneve, Salföldön volt az esküvőjük. Tibor két gyermeke közt 26 év van!

Somogyi Márk és Sík Dóra házasságából két gyerek született eddig:

Mátyás ( ) és

Borbála (2008 03.04-én 8:22-kor született,
3590 g és 52cm volt. 1 óra 20 perc alatt jött a világra)
(saját kiegészítés, mivel apám időközben elhunyt)

Ennyit Helga testvéreiről és azok családjairól.

Keresztapámtól tizenegyedik rész

Mint előbb említettem, Rapp Dezső felesége Flanyek Paula, kiknek fia Rapp Tamás, Helga húgának, Stefinek a férje. Én személyesen ismertem Tamás szüleit. Rapp Dezsővel egyszer Szécsény vidékén találkoztam, mikor ő ott bolyongott, ha jól emlékszem rá. Tamás édesanyját jobban ismertem, ő még volt is nálunk Szabadbattyánban, s emlékszem, rendkívűl színesen mesélt fiatal koráról, mikor sokat szórakozott Vízaknán, az akkor ott állomásozó huszár tisztekkel. Hogy hogyan került Vízaknára, Erdélybe, arra már nem emlékszem. Később azután Tamás fia, Zoltán és családja lakott Paula néni pesti lakásában, s halála után ők örökölték a szép lakást. Ha már a Rapp családnál tartunk, folytassuk gyermekükkel, Zoltánnal, aki 1952 november 10-én született Budapesten, mikor mi éppen Esztáron voltunk kitelepítve. Ő 1976-ban megnősült, felesége Széky Annamária (XVI/X/1), aki 1953 június 8-án született. Az ő szülei Széky Ferenc 1913-1993) és Fux Vilma (1916-2006), ki 1916-ban született, s mikor e sorokat írom, még mindig él, jelenleg 89 éves. Széky Ferenc Erdélyből származik. Zoltán és Ancsa esküvőjére (1975. augusztus 1.) mi is meg voltunk híva, s akkor, az esküvő utáni családi összejövetelen lelkesen énekeltük mindnyájan a székely himnuszt, pedig ez az akkori kommunista rendszerben tiltva volt.

Rapp Zoltánnak és Széky Annamáriának három gyermeke van, Rapp Kata, aki 1977-ben született, Rapp Dániel, aki 1979-ben született, s Rapp Gusztáv, aki 1986-ban látta meg a napvilágot.

Keresztapámtól tizedik rész

A legidősebb leány Schmidt Erzsébet (XVI/V/1-a) 1922-ben született, de születése után röviddel meg is halt. A második gyermek, Helga, a feleségem, akiről részletesen már az előzőekben írtam. A harmadik leány Stefánia, (XVI/V/1-c) 1926. március 28-án született Pécsett. 1951-ben férjhez ment Rapp Tamáshoz, aki szintén Pécsett született 1923-ban, október 23-án. A Rapp család eredetileg Elzászból származik, Mária Terézia telepített elzásziakat a törökök kiűzése után Magyarországra, Torontál megyébe – ezzel a telepítéssel került a család Magyarországra. Rapp Tamás nagyapja Rapp Ferenc (XVI/W/3) 1852-ben született a Baranya megyei Olasz községben és 1919-ben halt meg 67 éves korában, Pécsett.

„Olasz: német-horvát falu Baranya vmegyében, út.p. Pécs. Van 512 római kath. lak., paroch. templommal. Bort termeszt. F.u. gróf Batthyáni Iván.”

Rapp Ferenc felesége Király Erzsébet, született Sumonyban 1861-ben, s Pécsett halt meg 28 évesen, 1889-ben.

„Sumony magyar falu Baranya megyében, lapályos rónaságon, ut. postája Szent-Lőrincz 1 ½ óra, 450 kathol. Lak., paroch. templommal. Határa 2505 hold, ebből majorsági szántóföld 109 h., közös legelő 34 h. Határa igen termékeny volna, de árvizek járják, lakosai sertésekkel és faeszközökkel kereskednek. A pécsi káptalan bírja.”

Rapp Ferenc és Király Erzsébet fia Rapp Dezső (XVI/W/2), aki 1886-ban született Pécsett, s 1970-ben halt meg Budapesten, 84 éves korában. Három éves volt, mikor édesanyja meghalt. Rapp Dezső feleségül vette Flanyek Paulát, aki Mosonban született 1895-ben, s Budapesten halt meg 90 éves korában, 1985-ben. Édesapja Flanyek Károly (XVI/Z/3) 1861-ben született Bonyhádon, meghalt 78 évesen, Pécsett, 1939-ben. Felesége Szieber Magdolna, aki 1864-ben született Nyék-pusztán, s 1955-ben halt meg Pécsett. Leányuk Flanyek Paula. A család vend származású.

(3316. oldal: családfa)

„Moson Wieselburg, német-magyar m. város Moson megyében, a Dunának egy hajózható ága mellett, 3049 kath., 4 ágostai, 2 ref., 5 óhitű, 25 zsidó lak. Utczái tágasak s nagy részt kövezettek. Házai közt jeles épületeket láthatni. Van kath. paroch. szentegyháza, gazdagon dotált plébániával, postahivatala, 4 vendégfogadója, mellyek közül a piacon levő a legnagyobb, kávéháza, salétromfőző intézete. Határa gazdag és első osztálybeli… negyedik osztálybeli szántófölde… embervágó másod… harmadrendű rétje. Vannak káposztásai, gyümölcsös és zöldséges kertje, 17 Duna-malma, 71 kézművese, 6 kalmára, 16 kereskedője. Országos-vásárt kettőt, heti vásárt egyet tart, t.i. csütörtökön. Lakosai az egész megyében a legvagyonosabbak, mellyre sokat tesz a felette élénk gabona és borkereskedés. Ugyanis évenként 300 hajó köt itt ki, 3-4000 mázsányi teherrel, s majd annyi gabona rakhelyet találni, amennyi háza van. F.u. Károly főherceg örök. Lazius szerint itt állott hajdan a római Limusa nevű vár.”

Nyék puszta több van, Bihar, Sopron, Pozsony, Haont, Fejér és Tolna megyékben Fényes Elek szerint, így nem tudom azonosítani, hogy Szeber Magdolna hol született. Mivel azonban férje, Flanyek Károly Bonyhádon született, s ez Tolna megyében van, valószínűsíthető, hogy felesége is a Tolna megyei Nyék-pusztán születhetett.

„Alsó Nyék magyar falu Tolna megyében, 27 kath., 818 ref., 7 zsidó lak. Ref. anyatemplommal, sok és jó bortermesztéssel, tágas legelővel, halászattal. A báttaszéki urad. tartozik. Ut.p. Báttaszék.”

„Bonyhád német-magyar m.v. Tolna vmegyében, egy kies, hosszan elnyúló völgy oldalán, 1566 kath., 1482 ágostai, 262 ref., 1563 zsidó lak, kath. és ágostai paroch. szentegyházakkal és egy nagy synagógával. A házak száma, mellyek csaknem mind cseréppel fedettek, 490-re megyen. Négyszegű piaczát jeles épületek és boltok ékesítik. Van itt kath. kórház, gyógyszertár, vendégfogadó, több vízimalom… Szőlőhegye roppant, de nagyon közönséges bor terem… Lakosai a törökök kiűzése után magyarok, mégpedig reformatusok valának, de 1727 körül nemesek szállingózván ide rövid idő alatt annyira kiszorították, hogy már ma néhány eredeti magyar reformatus háznál nincs több. Ellenben nemesek után zsidók itt legszámosabbak és különös községet képeznek, saját bíróval és esküdtekkel. Földesura hajdan a Bosnyák, majd a Jurasin család volt, most pedig felét a Perczel, felét a Kliegl nemzetség bírja.

Közel Bonyhádhoz láthatni egy góth ízlésre épült szentegyház maradványait mellyről a közvélemény azt tartja, hogy az a cisterciták Czikádornak neveztetett apátsága volt. A kolostornak márma csak talpkövei látszanak, de a szentegyház hátulsó része és a sanctuarium meglehetős épségben állnak fenn. Van saját postahivatala.”

Keresztapámtól kilencedik rész

Hamerli József és Hoffmann Sára második gyermeke Stefánia, Helga édesanyja volt. Ő 1903. május 5-én született Pécsett és 1970. március 16-án halt meg Budapesten, 67 éves korában. A család részleteiben a d./ táblázaton szerepel. 1920. január 15-én Schmidt Lajoshoz ment férjhez, 17 éves korában, férje ekkor 29 éves volt. Ő 1891. október 4-én született, pont 30 évvel korábban, mint későbbi veje, én. Apósom családjáról majd az f./ tábla kapcsán emlékezem meg részletesen. Kettejüknek három leánya és egy fia született.

Keresztapám nyolcadik rész

Most vegyük sorba Hamerli József és Hoffmann Sarolta gyermekeit!

A legidősebb Hamerli Mária volt, aki 1901-ben született és 83 éves korában, 1984-ben halt meg. Őt a család Manci Tantinak hívta. Az első világháború végén ment először férjhez, Ott Bélához, akitől azonban leányuk születése után hamarosan elvált. Majd hamarosan férjhez ment Gaál Ivánhoz, aki katonatiszt volt. Ő Rimaszombaton született 1897-ben, s 90 éves korában halt meg Pécsett, 1987-ben. Ők sokáig éltek Budán, a két háború között, s mikor Helga egyetemista volt, sokat tartózkodott náluk, 1943-

1944 telén. Helga mindig emlegette, hogy mikor egy alkalommal nálunk volt táncos zsúr az Olasz fasori lakásunkban, onnan gyalog mentek a Keleti Károly utcába, Manci tantiékhoz, de a cipőjét le kellett húznia, mert a sok tánctól bedagadt a lába.

Iván bácsit mint volt m. kir. ezredest azután a kommunista rendszer meghurcolta. Azonban milyen a sors, talált egyszer régi emlékei között egy fényképet, melyen ő is szerepelt Stromfeld Aurél tanácsköztársasági vezérkari főnökkel együtt. Ezt a fényképet felhasználta a második világháború után hatalomra került kommunista rendszerben arra, hogy bizonyítsa, hogy ő is a Tanácsköztársaság tisztje volt. Erre visszakapta nyugdíját, melytől megfosztották 1950-ben, mikor a Horthy-rendszerben szolgálatot teljesítő katonatisztektől megvonták nyugdíjukat. Ilyen sokszor a sors fintora!

Egyébként ekkortájt már örökbefogadott lányának, felesége első házasságából született leányának, Riának megvolt két kis gyermeke. Ő ugyanis a háború végén férjhez ment Wiesner Jenőhöz (XVI/S/1), aki azután itt hagyta őt és a gyerekeket és kiment nyugatra. Iván bácsi gondoskodott az egész családról. Kiköltöztek Pécsről Posta völgybe, ahol Manci tantinak volt néhány hold birtoka. Itt gazdálkodott Iván bácsi öreg korára, s végzett igazi paraszti munkát, hogy eltarthassa családját. Igen derék ember volt. Mi is, mikor két kislányunkkal egyszer Pécsett voltunk, meglátogattuk őket Posta völgyben, s láttuk, hogy milyen szakértelemmel gondozza Iván bácsi az állatait, s az egész kis gazdaságot. Nagyon szerette a lovakat mint volt tüzértiszt. Emlékszem, mesélte, hogy 75 éves korában egyszer kint volt Németországban, ahová meghívta valaki őt, s ott még lovagolni is tanította a háziakat, asszonyokat is. Utolsó éveiben együtt élt feleségével és Riával, aki szépen gondozta az öregeket. Túlélte feleségét vagy három évvel. Nemsokára halála után Ria is meghalt. Mikor először voltam Pécsett a háború után, 1948-ban, akkor hallottam, hogy a nemrég lezajlott paralízis járványban Ria és fia, Jánoska megbetegedett, s a kisfiú maradandó bénulást kapott. Én egyszer találkoztam csak vele, már nagyobbacska volt, mikor a Posta völgyben látogattuk meg a családot. Valamilyen mesterséget tanult ki, s később meg is nősült. Hogy ki volt a felesége, azt nem tudom, de hallottam, hogy két egészséges gyermeke is volt.

Valószínűleg a 90-es évek elején halt meg. Gyermekeiről, feleségéről nem tudok semmit.

János nővére, Pupi egészségben nőtt fel, férjhez ment és két leánya született. Egy alkalommal találkoztunk a velencei tavon, s akkor felkeresett minket leányával itt Fehérváron. Mi is voltunk Judittal egyszer náluk, nem messze élte egy Fejér megyei faluban. A férfi és a lányok nevére már nem emlékszünk. Az egyik leány itt tanult Fehérváron középiskolában, de sohasem keresett fel minket, így a további sorsukról nem vagyunk tájékozottak.

Keresztapámtól hetedik rész

Hoffmann Lajos és Ráth Mária Pécsett házasodtak. Többek között két leányuk volt, akiket Hamerli József Ferenc, született Pécsett 1878. január 31-én (XVI/3-j) vett feleségül. Első házasságát 1900-ban kötötte Pécsett január 8-án Hoffmann Saroltával. Mind a hat gyermeke ebből a házasságból származik. Hamerli József felesége 1883-ban született Pécsett, s 1934-ben halt meg, 51 éves korában súlyos cukorbajban. Aktívan bekapcsolódott férje munkájába, sokszor ült a pénztárban férje üzletében. Gyermekei 10 év alatt születtek, mindig kétévenként. Én persze őt már nem ismertem.

Mikor 25 éves házassági évfordulójuk volt, mind a hat gyermeküknek ajándékoztak egy-egy ezüst tálcát, melyre bevésették: „Papa-Mama, 1925”.

Helga örökölte szülei tálcáját, mi pedig ezt adtuk legidősebb unokánk, Zsolti esküvőjére nászajándékként, még pótlólag belevésetve „Kinga-Zsolt, 2003.” feliratot.

Hamerli József sokat tett városáért, többek között a mecseki sétautakon szép pihenőhelyeket építtetett, melyeket „Flóra pihenőnek” illetve „Sári pihenőnek” nevezett el, édesanyjáról és feleségéről.

Az unokák nagyon szerették nagyanyjukat, viszont mostoha nagyanyjukkal már nem tudtak ilyen kapcsolatot kialakítani. Helga 10 éves volt, mikor nagyanyja meghalt.

Keresztapámtól hatodik rész

A Hamerli családról szól Déri János könyve, a Pécsi Kesztyűgyár történetéről.

Amikor Helga kezét megkértem, s később, már vőlegény koromban, majd Juditka születése után Karácsonykor is én voltam Pécsett, még megismerhettem Helgáék gyönyörű házát, lakását és hatalmas parkját, anyósom testvéreivel is összejöttem, s nagyapjával is két-háromszor találkoztam, Hamerli Józseffel (XVI/3-j). Gyönyörű lakásuk volt a Király utcában.

Hamerli József mindkét felesége Hoffmann leány volt, kik testvérek voltak.

(3312. oldal: családfa)

A testvérek négy nagyszülőjének nevét is ismerjük. Az egyik nagyapa Hoffmann Károly (XVI/L/5) volt, kinek felesége Vaicheri Anna (XVI/M/5) volt. Az ő fiuk volt Hoffmann Lajos, aki 1851. március 19-én született Bogdásán. Fényes Elek szerint:

„Bogdása: magyar falu Baranya vmegyében, 116 kath., 476 reform. lak., kath és és reform. anyaszentegyházakkal. Határa lapályos, erdeje van, sok marhát tart. F.u. a pécsi káptalan. Ut. p. Szent Lőrincz.”

Hoffmann Lajos 1878-ban feleségül vette Ráth Mária Teréziát, aki Pécsett született 1856. július 14-én. Szülei Ráth Mátyás, aki fakereskedő volt (XVI/N/5) és Roittinger Terézia (XVI/O/5).

Keresztapámtól ötödik rész

A felsorolt gyermekek anyja, Szalai Flóra 1841-ben született Dörögdön. Dörögdről írja Fényes Elek 1851-ben:

„Dörögd: magyar falu Zala megyében, út. p. Veszprém. Lakja 950 kath., 400 evang., 263 reform., 25 zsidó. kath. anya-, evang. és ref. fók-templomokkal. Határa igen nagy, de közép termékenységű, erdeje derék. Többen bírják.”

Ezek szerint ez a helység nagyobb lehetett ezzel az 1500 körüli lakosszámmal. Szalai Flóra 21 éves korában ment férjhez a nála csak egy évvel idősebb Hamerli Jánoshoz.

Most áttérek a b./ táblán szereplő családtagok ismertetésére, akikről azonban nem sokat tudok.

Hamerli János és Szalai Flóra első gyermeke Izabella (XVI/3-c) volt, aki 1864-ben született. Kétszer ment férjhez, első férje Martos János volt, a második pedig Auber Gyula (XVI/F/3). Második férje 1907-ben meghalt.

Izabella testvére Imre (XVI/3/d) 1867-ben született. Feleségének neve nem ismert, viszont hat gyermekük volt, akiknek neve és születési ideje már ismert.

Első gyermekül Hamerli Imre (XVI/2-c), aki 1897-ben látta meg a napvilágot. Egyebet nem tudunk róla. Húga, Hamerli Sarolta, 1902-ben született. Ő férjhez ment Molnár Kázmérhoz (XVI/G/2). A harmadik gyerek Hamerli Izabella (XVI/2-e), született 1905-ben, s férje Gertig Béla (XVI/H/2) volt. A negyedik testvér Hamerli Jenő (XVI/2-f), született 1909-ben, de egyebet nem tudunk róla. Az ötödik gyermek Hamerli Ilona (XVI/2-g), akinek két férje volt, s 1912-ben született. Az első férje Decleva családnevű volt, de keresztnevét nem tudtam meg, a második férje pedig Sey Lajos (XVI/J/2). Valószínűleg az előzően idézett újságcikkben szereplő Sey

(3310. oldal: családfa)

Gábor és leánya, Sey Kata az ő leszármazottjuk. Végül a hatodik gyermek Hamerli Andor (XVI/2-h), aki 1914-ben született. Róla sem tudunk további részleteket.

A Hamerli-Szalai házaspár harmadik gyermeke Hamerli István (XVI/3/e), aki 1869-ben született. Két gyermekéről tudunk, Hamerli Jánosról, valamint Hamerli Flóráról. Hamerli István feleségének nevét nem ismerjük. Hamerli János (XVI/2-i) 1897-ben született, húga, Flóra (XVI/2-j) pedig 1901-ben. Flóra férjhez ment, férje Tiszavári Teodor (Krizoszton) (XVI/K/2).

A b./ táblán szerepel még a Hamerli-Szalai házaspár legfiatalabb gyermeke, Hamerli Károly (XVI/3-m). ő vitte tovább a Hamerli-féle kesztyűgyárat egészen az államosításig, 1950-ig. Neki három fia van: Hamerli Károly, született 1904-ben, Hamerli István, született 1906-ban és Hamerli Gyula (XVI/2-t), aki 1908-ban született. Róluk már nem tudok közelebbi dolgokat.

A következő, c./ táblázaton a Hamerli-Szalai házaspár nyolcadik gyermekének, Hamerli József Ferencnek (XVI/3-j) a családja látható. Ő kétszer nősült, 1900. I. 8-án és, első felesége halála után, 1935-ben. Hamerli József 1878-ban született Pécsett, s ugyanitt halt meg 75 éves korában, 1953-ban. Feljegyzések szerint 1878. január 31-én született és 1953. március 18-án tért örök nyugovóra. Kereskedelmi iskoláját Grazban végezte el. Kitanulta a tímár mesterséget, 1900-ban azonban átvette nővére vasüzletének vezetését. Azóta ő volt a „vasas” Hamerli, míg Károly öccse maradt a „kesztyűs” Hamerli. 1903-ban megvásárolta a Haberényi gépgyárat 43.500 koronáért (a későbbi Sopianae gépgyárat). 15-20 fő alkalmazottja volt, akiket teljesen ellátott, földdel, szőlővel, állatháztartással. 1928-tól három megyében ellátta a Chevrolet autóképviseletet. Az első világháború után, Pécs szerb megszállása alatt 2 hónapra Valjevóba internálták a szerbek. A háború után felvirágoztatta vaskereskedését, mely a második háború után bekövetkezett kommunizmusban szűnt meg, mikor államosították. Ekkor mindenétől megfosztották, öreg napjait albérletben töltötte.

Keresztapámtól negyedik rész

A cikkben harmadik gyermekként szerepel szüleinek, a származási táblán negyedik gyerekként van feltüntetve. Lehet, hogy a második gyerekként szereplő Klára születése után hamarosan meghalt, s így kihagyták emlékezetükben az utódok a gyerekek közül.

Mint már említettem, Hamerli János 1862-ben nősült meg, s feleségül vette Szalai József, a Majthényi birtokok ispánjának és Ármok Katalinnak leányát, Flóra Maximiliana-t. A leány szüleiről mást nem tudunk.

Hamerli Jánosnak és Szalai Flórának 11 gyermekéről tudunk, akik folyamatosan, 20 év alatt jöttek a világra. Az első gyerek születésekor Szalai Flóra 23 éves volt, a 11-ik születésekor pedig 43 éves. A gyermekek sorban következve: Izabella, Imre, István – ezekről majd a b./ tábla szerint

emlékezem meg. A negyedik gyerek keresztneve nem ismert, ő 1870-ben született és csecsemő korában meg is halt. Nem ismert az sem, hogy fiú volt-e vagy leány. Az ötödik gyermek Hamerli János (XVI/3-g), született 1872-ben, életéről egyebet nem ismerünk. A következő gyermek, Mariska, 1874-ben született, őróla sem tudunk többet, a következő gyermek Hamerli Flóra, aki 1876-ban született, de további életútja ismeretlen. A nyolcadik gyermek Hamerli József Ferenc, Helga nagyapja, kit még én is megismertem személyesen. Őróla és leszármazottjairól a c./ tábla kapcsán írok. A következő gyermek keresztnevét nem tudjuk, róla csak a születés évét ismerjük, ez 1880. nem ismert, hogy fiú volt-e vagy leány, s élete további soráról sincs ismeretünk. A tizedik gyermek Hamerli Ferenc, ki 1883-ban született, de életéről többet nem tudunk. Az utolsó gyermek, Hamerli Károly, (XVI/3-m), akiről a b./ tábla kapcsán teszek említést.

Keresztapámtól negyedik rész

A cikkben harmadik gyermekként szerepel szüleinek, a származási táblán negyedik gyerekként van feltüntetve. Lehet, hogy a második gyerekként szereplő Klára születése után hamarosan meghalt, s így kihagyták emlékezetükben az utódok a gyerekek közül.

Mint már említettem, Hamerli János 1862-ben nősült meg, s feleségül vette Szalai József, a Majthényi birtokok ispánjának és Ármok Katalinnak leányát, Flóra Maximiliana-t. A leány szüleiről mást nem tudunk.

Hamerli Jánosnak és Szalai Flórának 11 gyermekéről tudunk, akik folyamatosan, 20 év alatt jöttek a világra. Az első gyerek születésekor Szalai Flóra 23 éves volt, a 11-ik születésekor pedig 43 éves. A gyermekek sorban következve: Izabella, Imre, István – ezekről majd a b./ tábla szerint


emlékezem meg. A negyedik gyerek keresztneve nem ismert, ő 1870-ben született és csecsemő korában meg is halt. Nem ismert az sem, hogy fiú volt-e vagy leány. Az ötödik gyermek Hamerli János (XVI/3-g), született 1872-ben, életéről egyebet nem ismerünk. A következő gyermek, Mariska, 1874-ben született, őróla sem tudunk többet, a következő gyermek Hamerli Flóra, aki 1876-ban született, de további életútja ismeretlen. A nyolcadik gyermek Hamerli József Ferenc, Helga nagyapja, kit még én is megismertem személyesen. Őróla és leszármazottjairól a c./ tábla kapcsán írok. A következő gyermek keresztnevét nem tudjuk, róla csak a születés évét ismerjük, ez 1880. nem ismert, hogy fiú volt-e vagy leány, s élete további soráról sincs ismeretünk. A tizedik gyermek Hamerli Ferenc, ki 1883-ban született, de életéről többet nem tudunk. Az utolsó gyermek, Hamerli Károly, (XVI/3-m), akiről a b./ tábla kapcsán teszek említést.

Keresztapámtól harmadik rész Hamerli Jánosról

Pécsett született 1840. február 28-án Hamerli Ferenc püspöki hajdú és Mészáros Annak pécsi polgárok harmadik gyermekeként. A szakma alapjait mecsekalji városunkban sajátította el, majd a kor szokása szerint vándorútra indult idegen tájakra, hogy ismereteit elmélyíthesse. Pécsre

1861-ben tért haza és még ebben az évben megnyitotta első műhelyét szülei Kis-Flórián u. 8. sz. házában. Egy év múltán kötött házasságot Szalay Flórával, a Mejthényi birtokok ispánjának leányával. Ekkor a termelés még kézi erővel folyt, jobbára a család tagjaival. A műhely növekedésével egyre nagyobb házakba mentek, sőt 1865-ben Hamerli Bécsben is üzletet alapított. S bár ezt az üzletet később bezáratta annak ellenére, hogy nem ment rosszul, nevét az akkori monarchiában ismertté tett. Tevékenységét inkább Pécsre korlátozta, ahol műhelyében és üzletében maga és felesége tanították munkásaikat a szakma mesterfogásaira.

1872-ben külföldre ment, hazajőve tőkéjét újabb ingatlanokba fektette. Ez időben bérelte ki a Fő (a mai Király) utca 5. sz. épületet, melyet 1889-ben meg is vett. Itt a termelés már manufaktúra jelleggel folyt, de itt tárolták a nyersanyagot is és a család is itt lakott. A termelés tímár és kesztyűs műhelyben folyt és a szintén itt helyet kapott boltban árulták termékeiket. 1877-ben sürgette a városi tanács, hogy tímárműhelyét telepítse ki, ezért az Alsó Puturla u. 13. sz. alatti telket vásárolta meg erre a célra. Műhelyét, majd manufaktúráját kisüzemmé fejlesztette, berendezte a kor legkorszerűbb gépeivel. 1880-ben 80 főt alkalmazott a gyár, míg termelése 65.000 pár kesztyű volt. 1873-ban a Bécsi Világkiállításon érdeméremmel, 1875-ben a Meusalzi Ipari Kiállításon arany éremmel és oklevéllel, a Szegedi Országos Ipar- és Terménykiállításon érdeméremmel tüntették ki.

S bár sikerei csúcsán, 1895. május 11-én meghalt, művét utódai fejlesztették tovább és tették nemzedékek számára ismertté a Hamerli nevet. Az emléktábla avatásával tisztelegjünk az Ős-Hamerli emléke előtt a gyászjelentése utolsó mondatával: A szeretet emléke kísérje őt! – Dr. Vargha Dezső”

Kersztapámtól második rész

Visszatérve Helga közvetlen elődjeire, Hamerli János (XVI/4/d) 1840-ben született és 55 évesen halt meg 1895-ben. Ő már Pécsett született, élt és itt is halt meg. 1862. május 5-én, 22 évesen házasodott. Születésnapját is ismerjük, ez 1840. február 28. azt is tudjuk családi emlékezetből, hogy szívinfarktusban hunyt el.

Tímár mesterséget tanult ki, 1857-től a Monarchia egyes városait kereste fel vándorútja során, járt Temesváron, Aradon, Pesten, Bécsben, Grazban, Salzburgban. 1861-ben került vissza Pécsre. Itt kesztyű és sérvkötő gyártására kapott iparengedélyt. 1865-72 között Bécsben is tartott fenne egy műhelyt. 1874-ben három házat vett Pécsett. Bőrfestő műhelyt létesített. 1877-ben fuvarozással is foglalkozott (fiákerrel). Gyermekei közül Imre és István 1894-ben iparengedélyt kaptak kesztyű és sérvkötő gyártására.

Idetartozik egy újságcikk, mely 1999. IX. 25-én jelent meg a pécsi újságban a Hamerli családról (791. sz. okmány)

„Emléktábla avatás; a Hamerli-család.

Szeptember 25-én, szombaton délelőtt avattuk fel kedves ünnepség keretében a mai Palatinus szálló falain elhelyezett Hamerli emléktáblát. Az emléktáblát a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara állíttatta, az avató beszédet e sorok írója mondta. Ezen keretek közt emeljük ki azt a személyt, akit joggal állíthatunk az Angsterek, Engelek, az Errethek, a Hőfflerek, a Littkék, a Rothok, a Taizsok, a Zsolnayak mellé egy sorba, Hamerli Jánost. Sey Gábor, a Zipernovszky Gépipari Szakközépiskola tanára, a család egyik leszármazottja, a Hamerli család krónikása, lányával Sey Katával együtt dolgozták fel Hamerli János életpályáját (Megjelent az ez év tavaszán kiadott „Angster-től Zsolnay-ig” című ipartörténeti tanulmányokat tartalmazó műben.) A közvélemény ennek kapcsán értesült Hamerli János életének állomásairól, a későbbi nagyívű pálya kezdeteiről.

Keresztapámtól első rész

XVI. fejezet: A Hamerli és Sík családok

Az eddigiekben a saját családomról írtam, mivel azonban gyermekeimben csak 50%-ban van az én vérem, a másik 50% Helgától származik, illő, hogy gyermekeink, unokáink a család másik ágát is megismerjék. Sajnos, ezekről a családokról sokkal kevesebbet tudunk, de amit össze tudtam szedni róluk, azt vázolom a Krónikában.

Először is a Hamerli családról adok ismertetést. Az első ismert ős a családból Mihály, aki nevét még Hammerl-nek írták. Ő a XVIII. század utolsó negyedében élhetett, talán 1770 körül születhetett. Ő a családi hagyomány szerint Körmenden vagy környékén élhetett. Az biztos, hogy gyerekei közül két fia Pécsre került. A többi gyerekről nincs semmilyen ismeretünk.

Hammerl Mihály (XVI/6) felesége Hőrm Barbara volt (XVI/A/6), de erről nincs írásbeli okmány. Egyik fiuk, aki Pécsre jött, Ferenc volt, aki már Hamerli-nek írta nevét. Ő 1803-ban született, valószínűleg még Körmend vagy környékén, s felnőttként jött Pécsre. A másik fiú, aki vele jött, ismeretlen nevű. Ferenc (XVI/5/a) püspöki huszár (hajdú) volt. Hosszú élete volt, 80 éves korában halt meg, 1883-ban, az ismeretek szerint végelgyengülésben.

Hamerli Ferenc és Mészáros Anna három fiút és két leányt nevelt. Ferenc 30 éves kora körül 1834-ben házasodott és felesége 10 év alatt 5 gyermeknek adott életet. A legidősebb gyermek Hamerli Mihály volt (XVI/4/a), aki 1835-ben született Pécsett. Feleségének neve nem ismert, de volt egy fia, Aladár (XVI/3/a), akinek szintén nem ismerjük feleségének nevét. Nekik két gyermekük született, Hamerli László (XVI/2/a) és Erzsébet (XVI/2/b). Róluk egyebet nem tudunk.

Hamerli Ferenc és Mészáros Annak második gyermeke Klára volt, aki 1836-ban született, róla további ismeretekkel nem rendelkezünk.

A harmadik gyermek megint fiú volt, Hamerli Gyula (XVI/4/c), akinek szintén egy azonos nevű fia volt. Sem apjának, sem az ifjabb Gyulának feleségeiről nincs adatunk.

A negyedik gyermek Hamerli János, akitől Helga is származik. Az ötödik gyermek ismét leány volt, Hamerli Mária (XVI/4/e), nem tudjuk, férjhez ment-e, csak az ismert, hogy születésének éve 1845.

Mielőtt továbbmennénk, vissza kell térnem Hamerli Ferenc (XVI/5/a) ismeretlen keresztnevű fivérére, akinek szintén volt egy fia, akinek szintén nem ismert a keresztneve, de az ő fia volt Hamerli János (XVI/3-n), kinek szintén volt egy János nevű fia (XVI/2-u), aki Hantaira magyarosított és 1984-ben még élt Pécsett.

(3306. oldal: családfa)


Keresztapám segítsége

Heszlényi József keresztapám, apám nővérének, Helgának (1924) (Hella) a férje.

Küldött a Hamerli családdal kapcsolatos anyagokat, amiben azért akadnak korrigálni valók, ugyanakkor nagyon fontos dolgokat is leír.
Sajnos az egész írógépelve van, amit most tesz át Word-be az egyik tanítványom apránként.

Ime az első részlet.

Kedves Keresztfiam Péter!

Először is nagyon köszönöm a Judit közbejöttével küldött, Hamerli családról szóló, eddig összegyűjtött adataidat és a kedves fényképeket. Én nem rendelkezem a modern hírközlési technikákkal, de van egy mintegy harminc-harmincöt éves kézi írógépem és sok felhasznált és még fel nem használt géppapírom.

Huszonöt éve gyűjtöm (mióta nyugdíjas vagyok) családjainkra vonatkozó fellelt adatokat, okmányokat és eddig kb. 4000 oldalt írtam, melyeket eddig 17 kötetbe köttettem be.

Mivel én annak idején Hamerli Tónival többször találkoztam, tőle viszonylag sok adatot kaptam meg a Hamerli családra vonatkozóan, s édesapádtól is kaptam néhány információt a Schmidt család tekintetében is.

A legegyszerűbbnek gondoltam, hogy a Hamerli és Sík családokra vonatkozó 3305-3325 oldalakat művemből lefotóztatom és elküldöm Neked, talán a családra vonatkozó ismereteidet ki tudod ezekkel egészíteni.

Én is kiegészítem az eddigieket a Tőled kapott információkkal, melyekről eddig nem volt tudomásom.

Viszont nem csak „családi Krónikát” írtam és írok is még folyamatosan, hanem az idevonatkozó okmányokat is gyűjtöm. A legrégibb okmányom, apai ágon egy 1723 évról szóló keresztlevél, Körmöcbánya katolikus plébániájától. Azután például van egy 1817-ben keltezett érettségi bizonyítványom, melyet egyik dédanyám apja kapott meg. Van egy 1830-as években kiállított útlevél is birtokomban, amelyen még a határlépést igazoló pecsétek is megtalálhatók. Ezt az útlevelet szintén egyik dédanyám apja használta, stb.

Van néhány család levelem is a XIX. század közepéről, melyeket felmenő családtagjaim írtak egymásnak. Szóval sok érdekes dolgot fedez fel az ember, ha ráér ilyen dolgokkal is foglalkozni. (Ezt persze csak nyugdíjas korban lehet.)

A fényképek között, amelyeket megkaptam, az esküvői képünkön Edit húgom két oldalán Allender Félix és felesége, Molnár Marietta állnak. Félix volt az én tanúm, Marietta elsőfokú unokatestvérem, anyám révén. Keresztanyád tanúja Geiger Kálmán volt, az eskető pap Kelemen Andor.

Egyik adat helyesbítendő Nálad; Hoffmann Lajos felesége nem Róth, de Ráth Irma volt.

Viszont van egy kérésem is. Hálás lennék, ha közvetlen felmenőidről, a Hamerli és Sík családok vonatkozásában bármely anyakönyvi kivonat, vagy keresztlevél lenne (házassági levél, halotti bizonyítvány) annak egy másolatát nekem alkalomadtán megküldenéd, hogy ezekkel is kiegészíthessem okmány, illetve irattáramat. Eddig mintegy 750 okmányt, iratot, levelet gyűjtöttem össze. Ezen kívül pedig kérném még Hamerli Józsefné halálakor írt újságcikk másolatát, a küldött képen a szöveget nem lehet elolvasni.

Remélem, hogy egyszer – amíg élek – meglátogattok Bennünket, Marival együtt, éjszakára is el tudunk Benneteket helyezni.

Szeretettel ölellek mindkettőtöket, keresztapád Jóska bátyád.

Székesfehérvár, 2008. február 29.

Hosszabb csend

Sajnos egyszerűen nincsen idő a blogot csinálni,
mert annyi dolgom van.


Nagyon sajnálom, de reménykedek.

2008. március 4., kedd

Sík Péter részleges családfája a Hamerli ágon

Készítette a Kanadában élő Vásárhelyi Gábor 2008. március 3-án.

Apró javításokra szorul ez, mert apám kimardt belőle, hiszen én nem Lajos nagyapám, hanem Tibor fia vagyok

De az adatokat megküldöm majd és akkor lehet teljes az anyag.
Nagyon örülök neki így is.

Vásárhelyi Gábor Kanadából

Vásárhelyi Gábor Kanadából jelentkezett be mivel a lány rátalált honlapunkra egy keresés során. Üdvözöljük új adatközlőnket. Kérem segítsetek abban, hogy mások is tudomást szerezhessenek erről a blogról. Köszönöm sp


Pécs-Baranyai Ismertető 1934-ből
Align Center



Ugyanez olvashatóbb formában

A vaskereskedésről





És a kesztyügyárról



Hamerli Tibor újabb adag képe

Azért ezt át kellene nézni és kommentárokat fűzni hozzájuk.
Minden azonnal megkapok e-mailben és ez fontos,
mert a képek akkor llesznek élők,
ha tudjuk a hátteret is, töténeteket, érdekességeket
Köszönöm

A Hamerli család az uszodában


Hamedli Gyula,Hamerli István,Hamerli Aladár,Hamerli József 1902.


Hamerli Antal-Teta 1920 ápr.14.

Hamerli Ferenc 1914


Hamerli Ferenc 1923


Hamerli Feri - Jóska 1909


Hamerli János 1894


Hamerli Jánosné[Szalay Flóra] 1894


Hamerli József 1895


Hamerli József 1897


Hamerli József 1898.


Hamerli Józsefné 1902 Mária(Manci tanti)


Hoffmann Sarolta-Hamerli József 1900.


Ifj. Hamerli József


Hamerli Ferenc 1803

(Ezt a dátumot szerényen kétségbe vonom, de elhiszem persze. sp)

2008. február 18., hétfő

Nagy Leventéné Geiger Edit közlései

Még egy kiegészítés jut eszembe a Jánoska Ria kisfia aki gyermekparalízises lett 1948-ban akkor az egy nagy járvány volt nyáron és még nem találták fel az ellenszerét és Jánoska kicsi gyerek volt ő súlyosan és édesanyja Ria kismértékben károsult.
Jánoska kitanulta a rádiószerelést és tudott dolgozni sőt megnősült és mondták szép kedves felesége volt. Valami dereng hogy gyermeke is lett ? ezt Pupitól talán beszerezhető információ. (Igen ez már folyamatban van sp)
Írtad egy alkalommal hogy édesapád volt a keresztapja Jánoskának nos a keresztanyja Sári nővérem volt. (Geiger Sári)
Toncsitól kérdezgetve emlékezve erre arra mikor Sárival lent voltunk 2007.-ben tudtuk meg hogy Jánoska meghalt de ő sem tudta pontosan mikor. (ezt én már tudom, hogy 46 éves korában sajnos és két gyerek maradt utána a feleségével)

A másik hogy a Hoffman asztalosból lett bútor gyárosokról is be kellene tenni a kutatások alapján napvilágra került ismereteket, ez a tizenkilencedik század vége és XX.-sz. eleje. Ómama, Hoffman Sarolta, testvére Hoffman Mariann aki előbb Ratkovicsné volt és azt hiszem két fia volt és csodás hentes üzletük volt a Ratkovicsoknak és erre emlékszem is ( olyan isteni párizsi és egyéb inycsiklandó felvágott illat volt ott ha beléptél és persze ott függtek kampókon a nyers husok és mondhatni patika tisztaság az üzletben.)

Mariann tánti megözvegyült és Ómamánk (Sarolta) halála után Ópapánk Hamerli József, mivel viszonylag fiatalon özvegyült meg elvette elhunyt felesége nővérét. A Sarolta és Mariann testvére Hoffmann László az építész mérnök aki nagy korkülönbség utáni késői fiú gyermek, úgy mint nálunk Kálmánka lett
(köztünk 15 év van pont a lányokból én vagyok a legfiatalbb és ő is szeptemberi)

Hoffmann Laci bácsi halt meg a második világháboruban a fronton az iszonyatos hidegben megfagyott.

Magamról

Saját fotó
Magamról most inkább nem mondok sokat. Az élet szép, én szeretek élni, és sokáig is szeretnék élni, remélem az Úr is így akarja ezt.