Adalékok és érdekességek

Hoffmann Lajos feleségét Rázh Irmának hívták, és az üzletvezetőt pedig, szerinte Kircz Mihálynak.

Még gyorsan annyit, hogy Bella tantiról én is elmentettem egy képet(amit a honlapon is láttunk), csak nem küldtem át az előbb, de feliratként az írtam, hogy ő volt a család erős embere, aki kis erőszakszervezetként él anyám emlékezetében.. (ami inkább csak a szájhagyományon alapul ebben az esetben)

közlő: Pataky Ildikó


Örömömre szolgál, hogy ketten is bejelentkeztek hogy kiegészítéseket tegyenek a családdal kapcsolatban. Ezeket apránként majd a megfelelő helyekre beteszem.

Azért az Interneten is erre körülnéztem most már és ezt találtam.
A forrás:
http://www.lib.pte.hu/elektkonyvtar/repertoriumok/pecsiszemle/psz_seygabor.htm
illetve:
http://www.lib.pte.hu/elektkonyvtar/repertoriumok/pecsiszemle/psznt_hamerlikaroly.htm
2008. január 7.

SEY Gábor: A Hamerli dinasztia. Az első három generáció.
= 2000. nyár p.57-63.
A népes család tagjai egy nemzetközi hírű kesztyűgyár és egy vasáru-nagykereskedés létrehozásával, illetve a Pannónia Szálló felépítésével írták be magukat város történetébe. Az 1903-ra létrejött korszerű gyár Hamerli János 1861-ben megnyitott kesztyűs és sérvkötő műhelyéből „nőtt ki” fiai, Imre és István munkája nyomán. Utóbb Károly és felesége, Willmann Mária működtették sikeresen. A régi műhely helyén a modern szállodát Imre építtette fel, Pilch Andor tervei alapján. (Megnyílt 1915-ben.) A vaskereskedés Hamerli Izabella második házassága révén került a család érdekeltségébe. Felvirágoztatása öccsének, Józsefnek köszönhető. Sey Lajosné Hamerli Ilona – Péchy Illi művésznéven – ismert primadonna lett. (A szerző a Hamerli-házról a Pécsi Szemle 2001. nyári számában, Péchy Illyről a 2005. nyári számban közölt tanulmányt.)
Tárgyszó: Hamerli János (1840-1895); Hamerli Imre (1867-1927); Hamerli István (1868-1903); Hamerli Károly (1881-1960); Hamerli Károlyné Willmann Mária; Hamerli Izabella (1865-1942); Hamerli Ilona (1912-1998); Hamerli-család; családtörténet; Pilch Andor (1877-1936); Kesztyűgyár; Pannónia Szálloda; gyárak/üzemek/vállalatok; iparosok/vállalkozók; vasnagykereskedés. Utaló: Willmann Mária lásd Hamerli Károlyné, Decleva Jenőné lásd Hamerli Ilona, Sey Lajosné lásd Hamerli Ilona, Péchy Illy lásd Hamerli Ilona

SEY Gábor: A Hamerly-ház története.
= 2001. nyár p. 72-79.
A tanulmány elején a város állapotát ismerjük meg két fontos időpontban: 1843-ban, amikor a törökök elfoglalták Pécsett, és 1686-ban, a felszabadulás évében. A szerző a korabeli összeírások alapján részletesen bemutatja a mai Király utca 5. számú telken álló egyemeletes ház és a mellette álló romos épület sorsát 1787-től 1889-ig. Ekkor Hamerly János lett az egyik tulajdonos, aki ide költöztette át manufaktúrává fejlesztett kesztyűs- és sérvkötő műhelyét. Ennek lebontása után itt építtette fel Hamerli Imre az 1915-re elkészült, korszerű szállodát (ma: Pannónia Szálló). (A család történetét lásd a szerző egy másik tanulmányában: Pécsi Szemle 2000. nyár)
Tárgyszó: Hamerly-ház; Hamerly János (1840-1895); Hamerli Imre (1867-1927); kesztyűgyár; Pannónia Szálloda; iparosok/vállalkozók; gyárak/üzemek/vállalatok

SEY Gábor: Péchy Illy. Egy elfelejtett pécsi primadonna.
= 2005. nyár p. 68-73.
A Hamerli Ilona néven született, tehetséges énekesnő rendkívül kedvező sajtókritikáktól kísért, rövid, de annál csillogóbb pályafutásának bemutatása. Első sikereit 1932-ben aratta. A szegedi, majd a budapesti Városi Színház tagja volt. Magyar nótát, operát, operettet, sőt jazzt is énekelt. Képességeiről a nagy olasz zeneszerző, Mascagni is elragadtatottan nyilatkozott. 1938-ban határozta el, hogy többé nem lép fel. Élete hátralévő része „prózai módon” telt, 87. évében hunyt el. (Lásd még a szerző tanulmányát a Hamerli-családról a Pécsi Szemle 2000. nyári számában.)
Tárgyszó: Hamerli Ilona (1912-1998); énekesnők. Utaló: Péchy Illy lásd Hamerli Ilona