Hamerli József leszármazottait mutatja be az oldal, fokozatosan feldolgozva a család életét.

2008. január 7., hétfő

Adalékok és érdekességek

Hoffmann Lajos feleségét Rázh Irmának hívták, és az üzletvezetőt pedig, szerinte Kircz Mihálynak.

Még gyorsan annyit, hogy Bella tantiról én is elmentettem egy képet(amit a honlapon is láttunk), csak nem küldtem át az előbb, de feliratként az írtam, hogy ő volt a család erős embere, aki kis erőszakszervezetként él anyám emlékezetében.. (ami inkább csak a szájhagyományon alapul ebben az esetben)


közlő: Pataky Ildikó


Örömömre szolgál, hogy ketten is bejelentkeztek hogy kiegészítéseket tegyenek a családdal kapcsolatban. Ezeket apránként majd a megfelelő helyekre beteszem.


Azért az Interneten is erre körülnéztem most már és ezt találtam.
A forrás:
http://www.lib.pte.hu/elektkonyvtar/repertoriumok/pecsiszemle/psz_seygabor.htm
illetve:
http://www.lib.pte.hu/elektkonyvtar/repertoriumok/pecsiszemle/psznt_hamerlikaroly.htm
2008. január 7.

SEY Gábor: A Hamerli dinasztia. Az első három generáció.
= 2000. nyár p.57-63.
A népes család tagjai egy nemzetközi hírű kesztyűgyár és egy vasáru-nagykereskedés létrehozásával, illetve a Pannónia Szálló felépítésével írták be magukat város történetébe. Az 1903-ra létrejött korszerű gyár Hamerli János 1861-ben megnyitott kesztyűs és sérvkötő műhelyéből „nőtt ki” fiai, Imre és István munkája nyomán. Utóbb Károly és felesége, Willmann Mária működtették sikeresen. A régi műhely helyén a modern szállodát Imre építtette fel, Pilch Andor tervei alapján. (Megnyílt 1915-ben.) A vaskereskedés Hamerli Izabella második házassága révén került a család érdekeltségébe. Felvirágoztatása öccsének, Józsefnek köszönhető. Sey Lajosné Hamerli Ilona – Péchy Illi művésznéven – ismert primadonna lett. (A szerző a Hamerli-házról a Pécsi Szemle 2001. nyári számában, Péchy Illyről a 2005. nyári számban közölt tanulmányt.)
Tárgyszó: Hamerli János (1840-1895); Hamerli Imre (1867-1927); Hamerli István (1868-1903); Hamerli Károly (1881-1960); Hamerli Károlyné Willmann Mária; Hamerli Izabella (1865-1942); Hamerli Ilona (1912-1998); Hamerli-család; családtörténet; Pilch Andor (1877-1936); Kesztyűgyár; Pannónia Szálloda; gyárak/üzemek/vállalatok; iparosok/vállalkozók; vasnagykereskedés. Utaló: Willmann Mária lásd Hamerli Károlyné, Decleva Jenőné lásd Hamerli Ilona, Sey Lajosné lásd Hamerli Ilona, Péchy Illy lásd Hamerli Ilona

SEY Gábor: A Hamerly-ház története.
= 2001. nyár p. 72-79.
A tanulmány elején a város állapotát ismerjük meg két fontos időpontban: 1843-ban, amikor a törökök elfoglalták Pécsett, és 1686-ban, a felszabadulás évében. A szerző a korabeli összeírások alapján részletesen bemutatja a mai Király utca 5. számú telken álló egyemeletes ház és a mellette álló romos épület sorsát 1787-től 1889-ig. Ekkor Hamerly János lett az egyik tulajdonos, aki ide költöztette át manufaktúrává fejlesztett kesztyűs- és sérvkötő műhelyét. Ennek lebontása után itt építtette fel Hamerli Imre az 1915-re elkészült, korszerű szállodát (ma: Pannónia Szálló). (A család történetét lásd a szerző egy másik tanulmányában: Pécsi Szemle 2000. nyár)
Tárgyszó: Hamerly-ház; Hamerly János (1840-1895); Hamerli Imre (1867-1927); kesztyűgyár; Pannónia Szálloda; iparosok/vállalkozók; gyárak/üzemek/vállalatok

SEY Gábor: Péchy Illy. Egy elfelejtett pécsi primadonna.
= 2005. nyár p. 68-73.
A Hamerli Ilona néven született, tehetséges énekesnő rendkívül kedvező sajtókritikáktól kísért, rövid, de annál csillogóbb pályafutásának bemutatása. Első sikereit 1932-ben aratta. A szegedi, majd a budapesti Városi Színház tagja volt. Magyar nótát, operát, operettet, sőt jazzt is énekelt. Képességeiről a nagy olasz zeneszerző, Mascagni is elragadtatottan nyilatkozott. 1938-ban határozta el, hogy többé nem lép fel. Élete hátralévő része „prózai módon” telt, 87. évében hunyt el. (Lásd még a szerző tanulmányát a Hamerli-családról a Pécsi Szemle 2000. nyári számában.)
Tárgyszó: Hamerli Ilona (1912-1998); énekesnők. Utaló: Péchy Illy lásd Hamerli Ilona

1 megjegyzés:

Frics Tamás írta...

Több helyen látom Gaál Iván és családtagjai képét.
Legjobb reményem szerint benne édesapám unokatestvrét vélem felismerni. Személyesen egyszer találkozam vele amikor meglátogatta családunkat 1984-ben Salgótarjánban. Tettünk egy kirándulást a Mártában erről fényképem is van. Gaál Iván bácsi édesanyja Tóth Kornélia és az én nagyanyám Tóth Irén testvérek voltak. Ők ketten Jan Francisci Rimavsky szlovák nemes, író és politikus unokái. Szeretném Iván bácsi ma élő leszármazottaival felvenni a kapcsolatot

Magamról

Saját fotó
Magamról most inkább nem mondok sokat. Az élet szép, én szeretek élni, és sokáig is szeretnék élni, remélem az Úr is így akarja ezt.