Edith újabb képei

Edith közlése

Sári-pihenő:

A régi Miléva úton - ma már házak között, de újból jó állapotban látható - a három részre osztott Sári-pihenő. 1928-ban építette Hamerli József a Mecsek Egyesületnek ajánlva, feleségének emlékére. A zöld négyzet jelzéstől 100 m-re van, a Tettye irányából a Szőlő utcán felől is megközelíthető.

Csak kiigazítandó, Ómamánk (Hamerli Józsefné sz. Hoffmann Sarolta) még élt 1934 – ig, csupán szeretetből építette Ópapa és a kedves Mecsek számára 1928-ban.

Edith

Keresztapámtól huszadik rész

Most áttérek apósom családjára. A 4. generációban Schmidt Mihály és Bednarek Anna kötöttek házasságot. Schmidt Mihály valamelyik nagyobb gyárban fűtő volt. Fiuk, Schmidt János Óbuda-Újlakon született 1848 május 10-én és Pécsett halt meg 1927. november 18-án, 79 évesen. Posta-távirdai igazgató volt. Ő tudomásom szerint kétszer nősült, első feleségéről nem beszélt a család, innen két leánya volt, akiket Helga is ismert. Második házasságát 1890-ben Trsatban kötötte Ritter Antoniával, 42 évesen. Felesége ekkor 21 éves volt. Ebből a házasságból egy gyermek született, Schmidt Lajos, aki az 1930-as években magyarosított családtagjaival a Sík névre. Született Budapesten, 1891. október 4-én, pontosan 30 évvel előttem. Ő jogi doktor lett, s különböző beosztásokban dolgozott Pécsett. Volt királyi ügyész, rendőrfőnök (Fiumeben), tiszteletbeli főjegyző s végül a második világháború idején Pécs tűzoltóparancsnoka volt. (És akkor itt majd temérdek dologgal ezt ki kell majd egészítenem sp) Pécsett házasodott, 1920. január 15-én vette feleségül Hamerli Stefániát. A házasságukból született gyermekekről már részletesen beszámoltam.

Ennyi ismert előttem feleségem családjából.

Meg kell jegyeznem, hogy a Hamerli családra vonatkozólag Hamerli Tóni mondott adatokat, s mesélt családjáról, Helga szüleiről és elődeiről. Sík Tibor sógorom adott írásbeli tájékoztatást (793 a,b,c). ugyancsak ő küldött egy Hamerli családfát (792. okmány)

Keresztapámtól tizenkilencedik rész

Ritter Alexanderről annyit tud a család, hogy Amerikába távozott. Ritter Stephan felesége nem ismert, viszont három gyermeke igen. Ezek: Ritter Hugó, Frigyes és Lea.

Ritter Hugót és feleségét Margót én is megismertem, mert egyszer voltak nálunk Szabadbattyánban, az 1960-as évek elején. Nekem Hugó hallatlanul hasonlított apósomra, rendkívül megnyerő modorú embert ismertem meg benne. A családban sokat emlegették, hogy az első világháborúban sok viszontagságon ment keresztül, ő a tengerészetnél szolgált. Testvéréről, Frigyesről nem tudok semmit, húguk, Lea férjhez ment egy Prémron nevű emberhez, s volt is egy lányuk, Prémron Gizella-Elza. Hogy hol éltek, azt nem tudom.

Visszatérve Nona testvéreire: két leánytestvére is volt, Emília és Elvira. Elviráról nincsenek további ismereteim. Emília férjhez ment egy Rudan nevű férfihez, akitől két gyermeke született, Rudan Bruno és Mine. A családtagok különféle hangszereken játszottak, a családnak erős zenei érzéke volt. Mine kétszer ment férjhez, első férje ügyvéd volt, a második pedig gyógyszerész. Minének három gyermeke volt, de hogy melyik férje volt a gyermekek apja, nem tudom, azt hiszem, az ügyvéd. Úgy emlékszem, azt mesélték, hogy második férje fiatalkori szerelme volt, akivel csak első férje halála után került össze. A gyermekeknek csak a nevét tudom: Makri, Max és Bruno.

Ennyit tudok a Ritter-Serravallo családról.

Keresztapámtól tizennyolcadik rész

A Hamerli család után a Schmidt család következik, az f./ tábla szerint.

(3323. oldal: családfa)

Sajnos az f./ táblával kapcsolatban sok a bizonytalan, ismeretlen név és adat. A 793/a levélben Tibor sógorom küldi a megígért családi táblázatot, a 793/b sorszámmal láttam el Tibor sógorom egy régebbi származási tábláját, míg a 793/c sorszámot az említett levélben küldött táblázat kapta. Most még leírom azt a Sík családról, amit olvastam, hallottam.

A legrégibb ismert adat az 5. generációból származik. Tibor sógoromnál vannak az eredeti okmányok, születési anyakönyvi kivonatok és házassági kivonatok, ezekről készítette nekem a megküldött származási táblákat.

Ritter Stephanus, azaz István az 1800-as évek elején születhetett. Felesége Zmaty Aloysia-Ermail, akivel 1830 körül köthetett házasságot. Hogy hol éltek, hol születtek, arról nincsen adatom. Fiuk, Ritter Alexander Ludovicus azaz Sándor Lajos, 1835-ben született Budapesten, január 1-jén.

Sándor-Lajos (XVI/au/4) felesége Serravallo Antoni-Elizabetta-Angela, aki Cenedaban született 1841-ben. Vittorio Venetában kötöttek házasságot 1864-ben. Meg kell még említenem, hogy Sándor Lajos apja kereskedő volt, de nem tudom, hol. Sándor Lajos távirdai tisztviselő volt. Felesége, aki 1841. július 9-én született, 1864. augusztus 20-án ment hozzá férjhez. Szülei: Serravallo Giovanni és Zanfranceschi Giustina voltak.

Érdekességként megemlítem, hogy mikor egyik olasz utunkon San Marinót is felkerestük, mielőtt buszunkkal megérkeztünk volna a városállamba, egyik falunak a tábláján találkoztunk a kiírással: Serravalle. Feltehető, hogy erről a környékről szármezik ez a család, s Ceneda is ezen a környéken van. Vittorio Veneto valószínűleg Veneto tartományban található. Szóval ez az ága a családnak olasz származású, azt már nem tudtam kideríteni, hogy hogyan került a család Budapestre, ha a házaspár fia már itt született. Feltehetően Veneto tartománynak ez a része akkor éppen a Monarchiához tartozott, s így a Monarchián belül történhetett az átköltözés.

Ritter Alexandernek és Serravallo Antoniának 5 gyermekéről tudunk. Ezek közül az egyik feleségemnek, Helgának a nagyanyja volt, csak az ő születési évszáma ismert, testvéreié nem, így a táblázatban felsorol sorrend nem biztos, hogy valóságos. Az öt gyermek: Ritter Anonia, Justina, Franciska született 1869. március 7-én, Mohácson, meghalt Pécsett 1954. március 9-én, éppen 85 éves korában. Őt még én is jól ismertem, mert amíg apósomék Pécsett laktak, anyja, a „Nona” is náluk lakott. Helga sokat mesélt róla, gyermekkori élményeikről. Mivel Nona szülei 1864-ben házasodtak össze, s ő csak 1869-ben született, valószínűleg volt testvérei közt, aki idősebb volt nála. Négy testvére: Ritter Alexander, Ritter Stephan, Ritter Emília és Ritter Elvira.

Keresztapámtól tizenhetedik rész

Ezeket sikerült összeszednem a Hamerli családról. A legtöbbet Hamerli Tóni mesélte el nekem, s kaptam is egy családfát a Hamerli családról, melyet okmányaim közé iktattam, 792. szám alatt. Azonkívül Tibor sógoromtól két származási táblám is van, melyben a Sík család is szerepel. Erről most fogok írni. Az iratokat 793/a,b, és c sorszámokkal láttam el.

Keresztapámtól tizenhatodik rész

Anyósom testvérei közül a legfiatalabb, Hamerli Antal (XVI/2-p), 1911-ben született, pont 10 évvel volt nálam idősebb. Vele többször voltunk együtt. A Hamerli családról a legtöbb adatot tőle kaptam meg. Orfűn volt egy kis nyaralója, ott is meglátogattuk őt és feleségét. Ez a Tóni is kétszer nősült. Első felesége Schwarz Irma volt, kinek apja a pécsi Meinl cégnek volt a vezetője. Tőle született két gyermeke, Hamerli Antal és Hamerli Sarolta. Második felesége Gáspár Irén, ki 1921-ben született. Ővele még Tóni 1991-ben bekövetkezett halála után is találkoztunk egyszer-kétszer. Nekik nem volt gyermekük.

Tóni fia, Hamerli Antal 1934-ben született (XVI-1-g), ő is kétszer nősült. Első felesége Német Júlia, akitől nem volt gyermeke. Házasságot 1958-ban kötöttek, majd hamarosan elváltak. Második feleségével, Heizler Erzsébettel 1962-ben kelt egybe. Két gyermekük született, Hamerli Tibor, 1962-ben és Hamerli Edit, 1967-ben. További életükről már nincsenek ismereteim. Pótlólag megjegyzem, hogy Hamerli Antal (XVI2-p) gyermekei anyjával 1933-ban házasodott meg, míg második házasságát – válásuk után – 1956-ban kötötte. Ebből a házasságból már nem volt gyermeke.

Tóni másik gyermeke Hamerli Sarolta (XVI/1-b) 1937-ben született. 1959-ben, 22 évesen ment férjhez Baracs Endréhez. Nekik is két gyermekük született, Baracs Dénes, 1959-ben és Baracs Zsolt 1966-ban jöttek a világra. Dénes fiuk 25 éves korában, 1984-ben megnősült, s elvette Balázs Zsuzsát.