Keresztapámtól tizenkilencedik rész

Ritter Alexanderről annyit tud a család, hogy Amerikába távozott. Ritter Stephan felesége nem ismert, viszont három gyermeke igen. Ezek: Ritter Hugó, Frigyes és Lea.

Ritter Hugót és feleségét Margót én is megismertem, mert egyszer voltak nálunk Szabadbattyánban, az 1960-as évek elején. Nekem Hugó hallatlanul hasonlított apósomra, rendkívül megnyerő modorú embert ismertem meg benne. A családban sokat emlegették, hogy az első világháborúban sok viszontagságon ment keresztül, ő a tengerészetnél szolgált. Testvéréről, Frigyesről nem tudok semmit, húguk, Lea férjhez ment egy Prémron nevű emberhez, s volt is egy lányuk, Prémron Gizella-Elza. Hogy hol éltek, azt nem tudom.

Visszatérve Nona testvéreire: két leánytestvére is volt, Emília és Elvira. Elviráról nincsenek további ismereteim. Emília férjhez ment egy Rudan nevű férfihez, akitől két gyermeke született, Rudan Bruno és Mine. A családtagok különféle hangszereken játszottak, a családnak erős zenei érzéke volt. Mine kétszer ment férjhez, első férje ügyvéd volt, a második pedig gyógyszerész. Minének három gyermeke volt, de hogy melyik férje volt a gyermekek apja, nem tudom, azt hiszem, az ügyvéd. Úgy emlékszem, azt mesélték, hogy második férje fiatalkori szerelme volt, akivel csak első férje halála után került össze. A gyermekeknek csak a nevét tudom: Makri, Max és Bruno.

Ennyit tudok a Ritter-Serravallo családról.

Keresztapámtól tizennyolcadik rész

A Hamerli család után a Schmidt család következik, az f./ tábla szerint.

(3323. oldal: családfa)

Sajnos az f./ táblával kapcsolatban sok a bizonytalan, ismeretlen név és adat. A 793/a levélben Tibor sógorom küldi a megígért családi táblázatot, a 793/b sorszámmal láttam el Tibor sógorom egy régebbi származási tábláját, míg a 793/c sorszámot az említett levélben küldött táblázat kapta. Most még leírom azt a Sík családról, amit olvastam, hallottam.

A legrégibb ismert adat az 5. generációból származik. Tibor sógoromnál vannak az eredeti okmányok, születési anyakönyvi kivonatok és házassági kivonatok, ezekről készítette nekem a megküldött származási táblákat.

Ritter Stephanus, azaz István az 1800-as évek elején születhetett. Felesége Zmaty Aloysia-Ermail, akivel 1830 körül köthetett házasságot. Hogy hol éltek, hol születtek, arról nincsen adatom. Fiuk, Ritter Alexander Ludovicus azaz Sándor Lajos, 1835-ben született Budapesten, január 1-jén.

Sándor-Lajos (XVI/au/4) felesége Serravallo Antoni-Elizabetta-Angela, aki Cenedaban született 1841-ben. Vittorio Venetában kötöttek házasságot 1864-ben. Meg kell még említenem, hogy Sándor Lajos apja kereskedő volt, de nem tudom, hol. Sándor Lajos távirdai tisztviselő volt. Felesége, aki 1841. július 9-én született, 1864. augusztus 20-án ment hozzá férjhez. Szülei: Serravallo Giovanni és Zanfranceschi Giustina voltak.

Érdekességként megemlítem, hogy mikor egyik olasz utunkon San Marinót is felkerestük, mielőtt buszunkkal megérkeztünk volna a városállamba, egyik falunak a tábláján találkoztunk a kiírással: Serravalle. Feltehető, hogy erről a környékről szármezik ez a család, s Ceneda is ezen a környéken van. Vittorio Veneto valószínűleg Veneto tartományban található. Szóval ez az ága a családnak olasz származású, azt már nem tudtam kideríteni, hogy hogyan került a család Budapestre, ha a házaspár fia már itt született. Feltehetően Veneto tartománynak ez a része akkor éppen a Monarchiához tartozott, s így a Monarchián belül történhetett az átköltözés.

Ritter Alexandernek és Serravallo Antoniának 5 gyermekéről tudunk. Ezek közül az egyik feleségemnek, Helgának a nagyanyja volt, csak az ő születési évszáma ismert, testvéreié nem, így a táblázatban felsorol sorrend nem biztos, hogy valóságos. Az öt gyermek: Ritter Anonia, Justina, Franciska született 1869. március 7-én, Mohácson, meghalt Pécsett 1954. március 9-én, éppen 85 éves korában. Őt még én is jól ismertem, mert amíg apósomék Pécsett laktak, anyja, a „Nona” is náluk lakott. Helga sokat mesélt róla, gyermekkori élményeikről. Mivel Nona szülei 1864-ben házasodtak össze, s ő csak 1869-ben született, valószínűleg volt testvérei közt, aki idősebb volt nála. Négy testvére: Ritter Alexander, Ritter Stephan, Ritter Emília és Ritter Elvira.

Keresztapámtól tizenhetedik rész

Ezeket sikerült összeszednem a Hamerli családról. A legtöbbet Hamerli Tóni mesélte el nekem, s kaptam is egy családfát a Hamerli családról, melyet okmányaim közé iktattam, 792. szám alatt. Azonkívül Tibor sógoromtól két származási táblám is van, melyben a Sík család is szerepel. Erről most fogok írni. Az iratokat 793/a,b, és c sorszámokkal láttam el.

Keresztapámtól tizenhatodik rész

Anyósom testvérei közül a legfiatalabb, Hamerli Antal (XVI/2-p), 1911-ben született, pont 10 évvel volt nálam idősebb. Vele többször voltunk együtt. A Hamerli családról a legtöbb adatot tőle kaptam meg. Orfűn volt egy kis nyaralója, ott is meglátogattuk őt és feleségét. Ez a Tóni is kétszer nősült. Első felesége Schwarz Irma volt, kinek apja a pécsi Meinl cégnek volt a vezetője. Tőle született két gyermeke, Hamerli Antal és Hamerli Sarolta. Második felesége Gáspár Irén, ki 1921-ben született. Ővele még Tóni 1991-ben bekövetkezett halála után is találkoztunk egyszer-kétszer. Nekik nem volt gyermekük.

Tóni fia, Hamerli Antal 1934-ben született (XVI-1-g), ő is kétszer nősült. Első felesége Német Júlia, akitől nem volt gyermeke. Házasságot 1958-ban kötöttek, majd hamarosan elváltak. Második feleségével, Heizler Erzsébettel 1962-ben kelt egybe. Két gyermekük született, Hamerli Tibor, 1962-ben és Hamerli Edit, 1967-ben. További életükről már nincsenek ismereteim. Pótlólag megjegyzem, hogy Hamerli Antal (XVI2-p) gyermekei anyjával 1933-ban házasodott meg, míg második házasságát – válásuk után – 1956-ban kötötte. Ebből a házasságból már nem volt gyermeke.

Tóni másik gyermeke Hamerli Sarolta (XVI/1-b) 1937-ben született. 1959-ben, 22 évesen ment férjhez Baracs Endréhez. Nekik is két gyermekük született, Baracs Dénes, 1959-ben és Baracs Zsolt 1966-ban jöttek a világra. Dénes fiuk 25 éves korában, 1984-ben megnősült, s elvette Balázs Zsuzsát.

Keresztapámtól tizenötödik rész

Áttérünk az e./ táblázaton szereplő személyekre. Itt van a két legfiatalabb testvér, akiknek a szülei a Hamerli József és Hoffman Sarolta házaspár. A házaspár ötödik gyermeke megint leány volt, Hamerli Teréz (XVI/2-o). ő 1909-ben született és 68 éves korában halt meg, 1977-ben. Geiger Kálmánhoz (XVI/ai/2) ment férjhez, aki Pécsett gyógyszerész volt és alapította meg szeszgyárát. Ebben gyártották a Mecsekit, melynek összetételét ő kísérletezte ki. Később a Dékány brandyt is ő állította elő. Mint gyártulajdonos rendkívül humánus volt dolgozóival, sok juttatásban részesítette őket. Felesége hozománya volt a pécsi Weber patika fele része, ebben a patikában kísérletezte ki a később gyártott mecseki itókát. A háború után felköltöztek Pestre, a Kígyó utcában volt egy szép lakásuk. Mint vőlegény s később mint Helga férje – amíg ki nem telepítettek minket – sokszor voltunk náluk, én is nagyon megszerettem a családot. Helga nagynénje, Teta tanti, rendkívül kedves asszony volt, a nagy család vasárnaponként mise után rendszerint náluk jött össze.

Geiger Kálmán később, már a kommunista rendszerben Székesfehérváron is dolgozott mint gyógyszerész, Szabadbattyánban mi is vendégül láttuk őt.

A házaspárnap négy gyermeke volt, három kislány, majd jóval később a negyedik gyerek fiú volt. Mikor én udvaroltam Helgának, még csak süvölvények voltak a leányok, Kálmán pedig csecsemő. A három leány:

Geiger Sarolta (XVI/ai/1-a), aki 1928-ban született Pécsett, Lábas Zoltánhoz ment feleségül, aki orvos volt. Mikor egy alkalommal Zsolti unokámat vittük hozzá, hogy vizsgálja meg, nagyon nem kedvesen fogadott minket, nem is tartottunk velük semmilyen kapcsolatot. Egyszer találkoztunk velük Ótátrafüreden, mi megörültünk a találkozásnak, de Sári azt mondta, hogy ők most pihennek, s ne „akkomodáljuk” egymást, úgyhogy többet nem is találkoztunk. Ilyenek is vannak.

A második leány Geiger Valéria, 1930-ban született. Ő is férjhez ment, férje Jármay Gusztáv. A Jármay családé volt Pesten annak idején a Vadászkürt vendéglő, amíg el nem vették a háború után a családtól. Valival és Gusztival többször találkoztunk, Guszti a Tihanyi nagyszállóban volt abban az időben portás, mikor mi a két leányunkkal ott nyaraltunk a motelben. Guszti azután elvált Valitól. Volt egy fiuk, Jármay György, aki a mi leányainkkal volt egyidős, s vele is összejöttünk Tihanyban. (Vali meghalt: ???? )

A harmadik Geiger leány Edit volt, ő 1932-ben született, szintén Pécsett. 16 éves volt csak, mikor én megismertem. Ő is férjhez ment, Nagy Levente volt a férje, akinek nagybátyja volt a híres Moholy Nagy László képzőművész, művészeti író, aki 1937-től Chicagóban élt.

Nekik is volt egy leányuk, Petra, aki felnőttként Amerikában is töltött néhány évet. Editékkel többször is összejöttünk, ők is voltak nálunk már Fehérváron, de azután teljesen megszakadt velük is a kapcsolatunk.

A legfiatalabb Geiger-gyerek Kálmán, aki 1947-ben született és két évesen volt ott a mi pécsi esküvőnkön. Ő egyszer volt nálunk, még Szabadbattyánban, már mint felnőtt fiatalember, de azután kiment Németországba az apjához, aki már régebben kint élt. Teta is kiment hozzá, de ő hamar meghalt, az öreg Kálmán viszont vagy 90 éves koráig élt, kint halt meg ő is. A fiuk, Kálmán kint maradt.

Keresztapámtól tizennegyedik rész

A következő gyermeke a Hammerli-Hoffmann házaspárnak Hamerli József (XVI6-n), 1907-ben született Pécsett. Ő is kétszer nősült. Eslő felesége Vásárhelyi Irma volt, akitől öt gyermeke született. Feelségétől elvált, második felesége Zsinko Anna. Az öt gyerekből 4 fiú és egy kislány. Az elsőszülött Hamerli József 1931-ben született (XVI/1-a), ővele egyszer találkoztam, még Pécsett. Meghalt 70 éves korában, 2001-ben. Húga, Hamerli Zsuzsa, született 1933-ban, őt is megismertem. A harmadik gyerek Hamerli Iván volt, aki 1935-ben született, s meghalt 21 éves korában 1956-ban. Részt vett a forradalomban, s lelőtték. Hamerli Gábor 1944-ben született, vele nem találkoztam, hiszen még kisgyerek volt, mikor én a Hamerli családot 1948-49-ben megismertem. Az ötödik testvér Hamerli Bálint, 1949-ben született. Ő később apósom tanítványa volt, már Pesten, akkor egyszer láttam őt. Nekünk Helgával ezekkel a gyerekekkel nem volt kapcsolatunk, csak apjukkal, s ismertem mindkét feleségét is. Hamerli Józseffel 1949-50-ben többször találkoztunk a Ferenciek terén, vasárnap délelőtt misén, melyen szinte az egész Pesten tartózkodó Hamerli család tagjai részt vettek.

(3320. oldal: családfa)

Keresztapámtól tizenharmadik rész

A d./ táblázaton Hamerli József és Hoffmann Sarolta harmadik és negyedik gyermeke, mindketten fiúk. Hamerli Ferenc 1905-ben született Pécsett. Kétszer nősült, első felesége Gosztonyi Erzsébet, született 1911-ben. Helgának ő volt a bérma-anyja. Hamerli Ferenc második felesége Pohl Márta volt. Mindhármukat ismertem. Ferit szerettem, szeellemes, kedves ember volt. Második feleségével Pesten lakott, többször is találkoztunk. 78 évesen egy buszmegállóban elgázolták, ebből a balesetből már nem tudott felépülni, egy év múlva meghalt, 1984-ben.

Gosztonyi Erzsébettel egyszer találkoztam. Ő második férjével, Matyasovszky-Zsolnai ivadékkal Amerikában élt. Egyszer, a 90-es években itthon voltak, s akkor Juditkánál találkoztam velük. Már 80 év felett volt, de még mindig egy eleven asszony. Állítólag most települtek haza, s Pécsett élnek, 90 évesnél jóval idősebb. Ő mondta az a családban elhíresült mondást, mikor 1945-ben elhagyta az országot, hogy itt minden elpusztul, fel kell mindent gyújtani. Kár lett volna!

Hamerli Ferencnek egyik házasságából sem volt gyermeke.